Századok – 1912
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1
A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 19 nem parancsolt. Hiába mondják a horvátok, hogy e rész csupán a monostornak Horvátországban eső birtokaira vonatkozik. Mert először is az apáczáknak csak a város területén és kerületében voltak ingatlanaik s nem Horvátországban, másodszor pedig ezekben sem voltak ingóságok. Gruber ugyan azt hiszi, hogy a falakon kívül eső birtokokon voltak berendezett, talán még be is bútorozott lakások apáczák vagy az ő gazdatisztjeik számára, de ez olyan korban, mikor még a királyok is csak sátrakat vittek magukkal útra, álmodozás. Ez oklevél a dalmát oklevelek mintájára készült ugyan, mégis ez van a végén: »Et hoc confirmamus nostra sigillatione istorumque comitum«, holott a dalmát oklevelek végén éppen azért sorolják fel a tanúkat, mert nem volt szokásban a királyi pecsétnek döntő erőt tulajdonítani. Azért nem is fordul elő Kálmán 1108-iki, II. István 1124-iki, II. Gyécse 1142-iki okleveleinél. Az 1185-iki spalatói zsinat határozatait már megpecsétlik és 1190-ben Zára város pecsétjének használatát is említik. A megpecsételés tehát a dalmát mintájú oklevelekben III. Béla király korából származik és így ez 1102-re tett irat is csak 1190 körül készült. Mivel Kálmán király Dalmátországot csak 1105-ben foglalta el s 1102-ben abból még csak az egy Belgrád városát bírta, világos, hogy 1102-ben nem koronáztathatta magát dalmát királylyá. Ámde Belgrádban horvát királylyá sem koronáztathatta magát, mert Belgrád nem volt Horvátország fővárosa, sőt mint fentebb bebizonyítottuk, 1059- óta nem is tartozott Horvátországhoz. Világos tehát, hogy a hamisító hallott valamit arról, hogy a magyar királyokat (Székes)Fejérvárt, azaz szláv nyelven Belgrádon szokták koronázni, de földrajzi ismerete nem terjedt tovább Dalmácziánál s mivel ott is talált Belgrádot, az 1102-iki állítólagos koronázást odatette. Ez iratban Kálmán király nem csupán Magyar- és Horvátország, hanem egyszersmind Dalmátország királyának is neveztetik. Ámde 1102-ben Kálmán még nem nevezhette magát annak, mert Belgrád várost kivéve, nem is volt ura Dalmátországnak. Nem nevezhette magát dalmát királynak azért sem, mert 1097-ben esküvel megerősítve elismerte a velenczei dogét legalább is Dalmátország herczegének. Ha pedig 1102-ben már felvette volna a dalmát 2*
