Századok – 1912

Történeti irodalom - Kiss István: Az utolsó nemesi felkelés. Válasz Viszota Gyula bírálatára 224

224 történeti irodalom. 224 eredinta (= hitet vallunk) féle kifejezésekkel akarja ezt bizonyítani, mert a ki az oláh nyelv hangtanát annyira ismerte, hogy nem a kínálkozó >>valuim«-ot, hanem az áthasonított >>uluim«-ot írja, az tud úgy oláhúl, hogy nem a nyelv nembírásából szed át idegen kifejezéseket. Különben felesleges a bizonyítgatás, mert a magyar szerzői elmélet csak a Tordosi püspök kedvéért kerülhetett a könyvbe, de ha őt elfogadjuk szerzőnek, akkor a fentiek alapján magától megdől. Magyar név nem mindig jelentett és jelent magyart, különösen helységnév, s én még Viski Jánost sem tartom magyarnak (190. 1.), Visk Mármarosban van, s a miért ma van magyar Viski-család, kérdés, hogy ezelőtt kétszáz egynéhány esztendeje a boldogfalvi pap Hunyadmegyében magyar volt-e. Kájoni-nak is magyar a neve, ferenczes barát is volt, mégis magát Valachusnak írta. A teljesség kedvéért fel lehetett volna venni a történelmi részben a házasság tárgyalásánál, a mit már Jancsó megemlít, hogy t. i. az első oláh fejedelmi ház : a Basszarába, mohamedán vallású kún vagy bessenyő volt, s a többnejűség és laza erkölcs felülről, valamint a sok beolvadt kún révén terjedt. Két bosszantó sajtóhiba is van a kötetben : a 93. lapon : »a XV. század végén Írogató mohácsi Popa Grigorie« (talán Grigorie pópa?), holott ez 1590—1618 közt másolt és »1661. evangelium« (95. 1.) 1551 helyett. Meg kell még külön elismeréssel említenem a könyv eleven hangját, stílusa szépségét, mely nem szakember olvasóknak is élvezetessé teszi a vele való foglalkozást. GAGYI JENŐ. AZ UTOLSÓ NEMESI FELKELÉS. Válasz Viszota Gyula úr bírálatára.1 Nem akarok visszaélni az olvasók szíves türelmével ; azéit lehető röviden reflectálok Viszota Gyula úr néhány megjegyzésére. Bírálónak és könyvismertetőnek első kötelessége a vonatkozó irodalom és a szerző által felhasznált forrásanyag lehető teljes ismerete. Ezekből kell megállapítania : a) mennyiben nyújt újat az új munka? ß) hogyan használta fel s mily előadásba önté szerző forrásanyagát? Viszota úr elárulja, hogy ismerte Kisfaludy Sándornak az Ellenőrben, majd Minden munkáiban megjelent leveleit és Bodnár István czikkét. Szerinte ezekből teljesen tájékozottak voltunk az 1 L. Századuk 1911. évf. 650. 1.