Századok – 1912

Történeti irodalom - Szádeczky Béla: I. Apafi fejedelem udvartartása. I. k. Bornemisza Anna gazdasági naplója. (1667–1690). Ism. Lukinich Imre 214

TÖRTÉNETI IRODALOM. I. Apafi, Mihály fejedelem udvartartása. A M. Tud. Akadémia tört. bizottsága megbízásából szerkeszti dr. Szádeczky Béla. I. k. Bornemisza Anna gazdasági naplója (1667—1690.) Budapest. Akadémia. 1911. 8-r. XX, 722 1. Az ismertetendő kiadvány az »I. Apafi Miliály udvartartása« cz. gyűjtemény első kötete, mely Bornemisza Anna fejedelemasszony gazdasági naplóit tartalmazza 1667-től fogva. A tervezet szerint a második kötet a fejedelmi udvar különféle szolgálatokat teljesítő alkalmazottainak schematismusszerű jegyzékét, járandóságaik táblázatos felsorolását, s az inkább bizalmi természetű hivatalok és tisztségek viselőitől bevett esküleveleket (reversalis) tartalmazná ; a harmadik kötetben a külső udvari életet, a fejedelmi gazdaságot jellemző emlékek anyaga lenne közlendő, köztük a fiscalitások, harminczadok, bányák, dézmák stb. nagy fontossággal bíró jövedelmi kimutatásai ; végűi a negyedik (esetleg az ötödik) kötet a fejedelmi udvar költekezéséről, az ékszerek, öltözetek stb. leltárszerű feljegyzéseinek különféle emlékeiről, továbbá a fiscalis jószágok inventariumairól és összeírásairól stb. adna számot. E változatos tartalmú s a fejedelmi udvartartás összes vonatkozását kimerítő gyűjtemény egyes kötetei tehát szerves összefüggésben állanak egymással s így külön-külön inkább csak adalékokként tekinthetők a czímbeli kérdés ismeretéhez. Erdély, mint ismeretes, 1660-tól kezdve valósággal élet-halál harczot folytatott a hódoltsági pasákkal, kik a Piri-féle defter alapján Erdély nyugati felének rendszeres behódoltatását sürgették s azt részben végre is hajtották ; a hagyományok erkölcsi hatása alatt szerepet követelt magának a magyarországi elégületlenek, az ú. n. interessatusok politikájának irányításában is ; a felszabadító török háborúval kapcsolatosan viszont a katonai beszállásolások kérdése, majd a portától való elszakadás kierőszakolásával a királyi fenhatóság elismertetésének bonyodalmas diplomatiai vonatkozásai nyomulnak előtérbe, s ezek következ-