Századok – 1912
Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - II. közl. 192
adatok ii. rákóczi ferencz és kora történetéhez. 19£> szóló titkos czikket pedig még későbben adták hozzá, még pedig I. 23-án,1 de az osztrák kormány erre nem igen nagy súlyt fektetett.2 Ez azt jelenti, hogy 1701 őszén II. Ágost nem mondott igazat Du-Héronnak abban a tekintetben, hogy ő kötelezve volna a politikai vétkesek kiadására. Ebben az időben legfeljebb előleges tárgyalások folyhattak ebben az ügyben. Rákóczi ellen tervezett merényletek. Arról, hogy az osztrák kormány Rákóczit többször akarta kézrekeríteni, önéletrajzából értesülünk. Ezenkívül az osztrákoknak hasonló szándékáról még a következő adatokat hozhatom fel. Fischel-nek Schierendorf Keresztélyről írott monographiájában, a ki a XVIII. századnak igen érdekes alakja volt s II. Ágost lengyel királynak diplomátiai ügynökeként élt a bécsi udvarban, Rákóczi ellen kovácsolt merényletnek a tervéről szintén olvashatunk, a melyet valamelyik mágnás és pedig valószínűleg a Lubomirskyck egyike Schierendorf segítsége mellett volt hivatva végrehajtani. Csak az nem bizonyos, hogy 1702-höz tartozik-e a dolog vagy 1703-hoz í (A szerző 1702-ről beszél.).3 Hogyha ez 1703-ra vonatkozik, akkor Bonac franczia követnek egyik sürgönye még egy érdekes apróságot árul el erről a tervről. 1703 augusztus közepén megjelent Warszawában valamiféle kém és a fejedelem után tudakozódott az alatt az ürügy alatt, hogy a fejedelemnővel való talál-1 lm egy mutatvány a szerződésnek I. fejezetéből : Beide hohe Konföderirte einander in rechten Vertrauen meinen, mit Rat und Tat diesfalls festiglich beieinander halten, einer des andern Bestes befördern, Schaden und Nachteil aber warnen und wehren, über alle Begebenheiten, woraus Unruhe und Gefahr entstehen, wie auch was zu deren Abwendung gereichen könnte fleiszig und getreulich kommunizieren und konsultieren, auch diesfalls mit einander alles konzertieren und gleichmäszige mesures nehmen . . . Az általános kötelezettségeket pontosabban határozza meg a titkos szakasz : Demnach art, I. deutlich enthalten, alsz ist in specie durch diesen secretarticul solches auf die rebellen extendiret und dieszfalls stipuliret worden, dasz selbige von beyderseits nicht sollen geduldet, noch ihnen einiger schütz und geleite, unter wasz von paetext es auch seyn möchte, gestattet werden, nie denn in Sonderheit Ihre König. Mt. ze solchem ende sich dahin erklären, dasz sie diejenigen, so aus Ungarn in das königreich Pohln sich retiriret und darinnen sich aufhalten möchten, so viel an ihnen nicht dulden lassen, sondern zu deren ausliefferung an I. K. M. allen möglichsten Vorschub und beförderung thuen wollen . . . (Haus-Hof -und Staatsarchiv, Saxonica ; ezt a titkos szakaszt nem nyomtatták ki ; v. ö. munkámnak 99, 118. 1.) 2 Az 1702. II. 6. és 9-én Bécsben tartott miniszteri tanácson ezt mondották : Auf den articulum secretum wurde wenig reflexion gemacht, weilen man persuaddirt ist, dasz wann auch der könig diszfahls viel verspreche, er es doch nicht praestiren und also von sothanem articulo schlechter nutzen gehoffet werden könne. (II. H. und St. Archiv. Saxonica.) 3 Fisehel, Studien zur Oester. Reichsgesichte, 153—156. V. ö. munkámnak 100. 1.