Századok – 1912
Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - II. közl. 192
dr. tomasivskyj i. adatok ii. rákóczi f. és kora történetéhez. 19 £ Ha Ágost királynak Du-Héronhoz való jóakaratáról szó lehet,, úgy ez csak az 1700-ik évre vonatkozhatik. — Már 1701 elejétől kezdve feszült volt közöttük a viszony és pedig a követ hibájából.1 Ezért is nem sokat lehetett építenie Bercsényinek az ő támogatására a lengyel király előtt. Az elfogatás okaiban nem kell keresni a bécsi intrikát. Hogyha egy idegen követ valamely állam belső ügyeibe avatkozik, a mikor szövetségre lép a királyellenes ellenzéki párttal, a mikor abban igyekszik, hogy a királyt detronizálja és forradalmat indítson, a mikor az ellenséggel tárgyal — mindezt pedig majdnem nyíltan cselekedte Du-Héron2 — úgy nincsmit csodálkozni azon, hogy az ilyen diplomatát elfogják és kiutasítják. Ez megtörténhetett volna a huszadik században is. Du-Héron elfogatása 1702 november 10—11. éjjelén történt, ennélfogva jóval későbben, mint a hogy Thaly gondolja,3 E szerint tehát Du-Héronnak április 14-iki sürgönye éppen nem volt utolsó üzenete a magyar ügyben.4 A magyar ügyek szerepelnek Du-Héronnak még 1702. május 26. és június 19-iki jelentéseiben is. valamint XIV. Lajosnak ezekre június 22-ikén és augusztus hó-24-én érkezett válaszaiban hasonlóképpen.5 Mindezt meg kell igazítanunk, mert noha Du-Héron nem kevés szolgálatot tett a magyar ügynek, a magyar történészek rajzában nem tűnhet őfel sem másképen, sem szebben, mint a milyen tényleg volt. Amiképpen egyik részről Du-Héron alakja túlságosan szépítve van és igazságtalanul magasra becsülik az ő jelentőségét a magyar felkelés tekintetében, más oldalról ugyanezek a történetírók sérelmet követnek el a másik franczia követet illetően, Bonac marquisra nézve t. i., a kiről nagyon is sovány és a mellett igazságtalan jellemzést adnak. Pedig ez az ember sokkal szebb és jobb politikus volt, mint Du-Héron és a magyar ügyekre nézve százszor többet tett amannál. Mindenekelőtt a Rákóczi emlékirata nyomán úgy Márkig mint Thaly »danczkai követnek« nevezik Bonacot.6 Miért? Hiszen Bonac franczia követ volt a svéd udvarban és csak későbben, 1700 nyarától tartózkodott Danczigban.7 Bonac Warszawába, a melyet Ágost elhagyott, 1702 deczember közepén érkezett meg és itten augusztus közepéig tartózkodott. Ezért tehát 1 Az okot megmondja Bonac említett emlékiratában. 2 Erre nézve lásd Bonac emlékiratait és a Recueil des instructionsaux ambassadeurs bevezetésében. Pologne I.; lásd dolgozatomat is 138. lap. 3 L. dolgozatom 138. 1. 4 Thaly II. 450, 451. 3 Legrelle, op. cit. 130 ; v. ö. dolgozatom 126. 1. 6 II. 451. I. 226. 7 Erre nézve v. ö. Bonac említett emlékiratát.
