Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - I. közl. 170

184 fest aladár. Kölcsönök. E direkt haszonélvezeteken kívül a földesúr még más módon is hasznát vette pénzes fiumei alattvalóinak. Pénzbeli zavaraiból nem egyszer segítette ki egyik-másik gazdag fiumei polgár. Az 1443. évnél feljegyezve találjuk, hogy néhai Zuanich Quirin volt vámszedő annak idején 200 aranyat adott kölcsön az utolsó Duinói Hugó lovagnak, melyet azonban vissza nem kapott. Jogutóda, Zuanich Vida bíró e régi kölcsönt Raunacher Jakab kapitány közbenjárásával Walsee Reinprecht grófon próbálja behajtani, mint Duinói Hugó örökösén.1 Egy 1446-iki okmány pedig arról értesít, hogy maga Walsee Reinprecht is adósa 600 aranynyal Donadovich Máté bírónak, a ki erre az adósságra hivatkozik, mikor Micholich Miklós vámszedő vám fejében 80 aranyat követel rajta.2 Ily kölcsönüzleteket nemcsak a földesúr, hanem kapitányai is kötnek fiumei lakosokkal, vagy azok közvetítése mellett idegen kereskedőkkel is. így 1440-ben Antonius Bucii és Jacobus Cole Renati, Ortona olasz kikötővárosból való kereskedők 400 arany kölcsönt adnak Raunacher Jakab kapitány kezéhez Reichenburger János duinói kapitány részére annak fejében, hogy a mondott Jacobus-пак. mégbocsát elkövetett vétkeért (>>pro fallo commisso«, — a mi alkalmasint valami csempészeti kaland lehetett).3 A kapitányok viszont néha adtak is kölcsönt a fiumei kereskedőknek, így 1440-ben Ung rspach Ulrik guteneggi kapitány nemes Misuli János tanácsúrnak 40 aranyat ;4

1452-ben pedig Raunacher Márton fiumei alkapitány ad kölcsön 225 aranyat Donadovich Máté tanácsúrnak.5 Községi statutum. E hűbéri kötelezettségek mellett Fiume községe elég szabadon fejlődhetett. Igen valószínű, hogy már akkor voltak írott jogszabályai. Hisz a Frangepán grófok szomszédos vinodoli kerületének (néha megyének is nevezik) már 1280-ban voltak statutumai, melyek egyforma érvénynyel bírtak •e kerület vagy uradalom összes községeiben. (Novi, Ledenice, Bribir, Grizane, Drvenik, Hreljin, Buccari, Tersatto és Grobnik.) E horvát nyelven, glagolit betűkkel írt jogszabálygyűjtemény máig fenmaradt a novii székes káptalan levéltárában.6

A régebbi fiumei statutumok ugyan nem maradtak fenn ; de mikor a város 1526-ban megszerkeszteni készült új statutum-könvvét (mely 1 Lib. Civ. 144. •—- Hogy mily sikerrel, arról nem szól a krónika. 2 Lib. Civ. 300. 3 Lib. Civ. 1440. év. 4 Lib. Civ. 67. 5 Lib. Civ. 465. 6 Kobler I. 203.