Századok – 1912

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos - 161

tárcza. 163 A magyarság eredete és nyelve. Pröhle Vilmos. — P. Napló máj. 5. 108. sz. — (V. ö. Melich Ján. megjegyzéseit, Századok, 1908. 750. 1.) A honfoglalók és a turkok. Nagy Géza. Ethnogr. 1908. 65. és 257. s к. 1. (Keresi annak okát, hogy miért nevezik a bizanczi írók a magyarokat turkoknak, míg a szláv és nyugati írók ungrok-nak hívják. A honfoglalók vezérnemzetségei altaji turkok voltak ; a 7 magyar törzs ezek fenhatósága alá tartozott és a bizanezi meg török kútfők őket on-ugor néven ismerik, mely népnév etymologice »tíz ogurt« jelent. Ezen eredetileg ugor-finn nép hazája a közép-ázsiai pusztaság vala, a Kubán tói a Jeniszeig.) Krohn. A finn-ugor népek pogány istentisztelete. Magy. ford. Bán A. (Bpest, 1908.). Ism. Katona Lajos. Budap. Szemle. 1909. ápril. Osztják nyelvtanulmányok és rokon czikkek. Pápay Józseftől. Nyelvtud. Közi. 111. és 313. 1. Pogány csuvaszok közt. Mészáros Gyula, Budap. Hirl. 1908. 128. sz. — Mészáros másik rokon tanulmányát 1. Ethnogr. 126. és 227. 1. Esemény a nyelvtudomány terén. Simonyi Zsigmond. Magy. Nyelvőr 1908. nov. (Le Coq és Pischel előadása a kopenhágai congressuson. V. ö. A tochar nyelv (mely a magyar nyelvre emlékeztet). Pesti Napló nov. 20. (V. tov. ö. Schrcdernek a Deutsche Liter. Zeitung 1908. nov. 21. számában idézett értekezését.) Das Denkmal der Ungarnschlacht auf dem Lechfeld. N. Freie Presse. 1908. aug. 11. (A Königsbrunn faluban emelt templom és a falán látható freskókép a csatáról.) Hedank K., Einige Bemerkungen über die Ungarnschlacht im J. 955. — Festschrift für Prof. Delbrück. (Berl. 1908.) A »Hadúr« első említése. Erd. Múz. 1908. (Csak Székely S. és Vörösmarty hozták e kifejezést divatba. Sajátságos, hogy egy német költő, Schreiber AI. Vilm. (megh. 1841) egyik versében (1817) Hadúr-nak nevezi hősét.) Őseink csatakiáltása. Bpesti Hirl. 1908. okt. 24. (Nem : hajrá !, hanem »huj-huj !« és »huj rá !«) Kean. Nagy G. Arch. Értés. 1908. 133. s к. 1. (Tán Sámuel bolgár legyőzött fiával azonos, a »Keán« p:?dig csak a »fejedelmet« jelentő »Kagan« korrumpált alakja.) Szt. István koporsója a raguzai domonkosok templomában. Havass Rezső dr. A Nap. 1908. 13. sz. (Talán IV. Béla vitette oda 1241-ben.) Pisapia E., San Emerico d'Ungheria. (Ariano 1908.) Ismert. Kath. Sz. 1909. 438. ; Alkotmány 1909. márcz. 7. ; Religio. 1909. márcz. (Az olasz szerzőt Zandt Ödön pozsonyi prépost-kanonok támogatta e biogr. megírásában.) A magyar Bismarck. Fodor Viktor. Független Magyarország. 1908 szept. 24. (Párhuzam Bismarck és Szt. Gellért püspök közt.) Salamon király sírköve. (Polai műemlékek.) Vasárn. Ujs. 1908. febr. 2. Kálmán király aranygyűrűje. Hampel J. Arch. Értés. 1908. 11. 1. (Bevésett szavak jelentése szerint a gyűrű taliszmánul szolgált a köszvény ellen.) A Bárczaság az erdélyi szászok betelepedése előtt. Fischer E. Korresp. Blatt d. Ver. für siebenb. Landeskunde. 1908. 65—70. 1. Ungarische Königskinder in Spalato. (IV. Béla leányainak hamvai, új nyugvóhelyük és emlékük.) Znidarcié F. — Pester Lloyd. 1908. szept. 24. Magyarország nyugati határa 1254-ben. Inkey Béla. Földrajzi Közlem. 1908. okt. A bazini és Szentgyörgyi grófok története. Wertner Mór. Adler (Bécs1! 1907. és 1908. évf. Smiciklas T., Codex Diplomatien^ regni Croatiae, Dalmat. et Slavoniae.