Századok – 1912
Kisebb közlemények - Kerekes György: Kassa árúmegállító jogának felújítása és kihirdetése (1672–88.) 132
kisebb közlemények. 133 delemmel elnyertek. Ily kiváltságok voltak, pl. hogy czéheket alkothattak, bíráskodtak, vásárt tartottak stb. Ritkább, de igen becses kiváltságuk volt az árúmegállító jog, a mely abban állott, hogy e joggal felruházott városokba az arramenő kereskedők tartoztak bemenni, árúikat ott egészben vagy részben elárúsítani. Eleinte a kezdetleges forgalomban e kiváltság inkább hasznos, mint káros volt. A vásárló közönség az illető városban és polgáraiban biztos piaczot és eladókat nyert. A város pedig az ideterelt forgalom következtében föllendült, pl. Bécs egyenesen e jogának köszönheti nagv felemelkedését. A XIII. század óta (1221.) a nyugati és keleti árúcsere központja lett. Nálunk (1244.) Buda, (1271.) Győr, (1402.) Pozsony és Sopron nyert ily jogot. Kelet felé Brassó és Szeben, észak felé Kassa tartóztatta fel a kereskedőket. Kassa 1347-ben Nagy Lajostól nyerte az árúmegállító jogot, mely nemcsak a belföldi, hanem kivált a lengyel és orosz kereskedőkre terjedt ki, a kik hazánkkal ez időben •élénk forgalomban állottak. Es a forgalom főhaszna e jognál fogva Kassáé lett, mert a lengyel és orosz árúkat csak Kassa adhatta tovább hazánkban és az északkeleti, kifelé törekvő árúkat is csak Kassáig hozhatták a mi kereskedőink, innen tovább csak a kassaiak vihették. Természetesen ily merev alakban e jog alig volt keresztülvihető, különösen a mint az árúcsere egyre növekedett és a mint az illető vidéken más városok is emelkedtek. E városok és kereskedőik e rendelkezést kijátszani, enyhíteni, megszűntetni törekedtek. Vagy legalább is szintén részesedni e jogból. Különösen a török hódoltság és a nemzeti fölkelések zavarai akadályozták e jog gyakorlását. De más oldalról a kedvező alkalmakat igyekeztek más városok is megragadni e kiváltság elnyerésére. Kassa mellett 1599-ben Eperjes, Lőcse, Bártfa, Késmárk is gyakorolják az árúmegállító jogot, sőt mint »filiálék« Homonna, Varannó, Sztropkó is. Kassa azonban sokszor tett kísérletet, hogy e jog csakis az övé legyen. De a bécsi udvar a kiváltságok fentartását és adományozását, vagy pedig megvonását politikai eszközül használta. A nemzeti fölkelések korában Kassát ellenzéki szerepe az udvar kegyeitől gyakran megfosztotta. Különösen I. Lipót korában volt kitéve sokféle zaklatásnak, mivel a Wesselényi-féle összeesküvés és a protestáns elégedetlenség szálai ide is elnyúltak. A város azonban, a hogy lehetett, védelmezte jogait, követei egyre járták Bécset, jogorvoslást, a jogok helyreállítását kérve. 1672 márczius havában Feya Dávid zadok XLV. évf. I. füzete ismerteti a Das Stapelreeht ez. munkát. Nálunk Kassa város árúmegállító jogáról (e czímen) dr. Farkas Róbert irt a város titkos Itára alapján. A jelen közlemény a városi jegyzőkönyvek adatai alapján készült s mintegy folytatása a Farkas Róbert munkájának.