Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 7> Ugyancsak a görög császár uralkodása idején, 1176-iki okleve­lében olvassuk : »quidam Sclavi Adrianiki videlicet Predanus cum parentibus suis Sclavis et quidam Latini«1 Tehát itt a hor­vátok és olaszok már egész határozottan szemben állottak egy­mással. 1189-ben nem volt más úr Dalmát-és Horvátországokban, mint III. Béla magyar király és mégis a Trau mellett levő klobucseczi monostor apátja »consilio fundatorum monasterii tam Sclavorum quam Latinorum« határozza meg a monostor birtokait, tehát itt a traui olaszok a horvátoktól szintén meg vannak különböztetve. 1188-ban Zára és környéke is csupán a magyar király uralma alatt állott, tehát politikai különbség nem lehetett a záraiak és a vidéken lakók között és mégis a zárai jegyző azt írja egy beik­tatásról : >>hii nobiles affuerunt testes : Boricius, Martinus, Trun­zonus, Gaudius, Grubessa et multi alii tam Sclavi, quam Latini.3 1189-ben a zárai biróság egyik levele így hangzik : »Acta sunt quidem hec et definita coram Damiano comité Jadre, Dimitrio Sclavo et Petroni Cueille iudicibus, Micha Strigule, Boricio Mi­chaelis, Michaela Subbe, Nicolao Segerlussi, Gregorio Cilumbuli, de Sclavis autem fuerunt hii : Yilcani etc«.3 Tehát világosan meg­különbözteti a jegyző a horvátokat a záraiaktól, pedig ezek közt Horvát Demeter és Borics nevűek is fordulnak elő. Nem szükséges tehát Tamás főesperestre hivatkozni s az ő művéből kimutatni, hogy a dalmát városok olaszai mindig szo­rosan megkülönböztetik magukat a horvátoktól, a XI—XII. századbeli oklevelek világosan bizonyítják ezt. Hogy a városokba kerültek be horvátok is, az természetes. De látjuk azt is, hogy ezek gyorsan olaszokká váltak. Itt-ott előforduló szláv nevekből tehát éppen úgy nem lehet következtetni az ő nemzetiségükre, mint akár ma, a mikor Horvát István vagy Horvát Boldizsár a legerősebb magyarok, ellenben Strossmayer és Gruber a legdühö­sebb horvátok. Kétségbeesett kapkodás tehát Grubertől egyik-másik szláv 1 Smióiklas i. m. 143. 2 U. o. 218. 3 U. o. 234. Részletesen tárgyalja e kérdést Jirecek: Romanen I. Denkschriften der Wien. Akademie. 48.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom