Századok – 1912
Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - I. közl. 113
adatok ii. rákóczi ferencz és kora történetéhez. 127 Még egy fontos körülmény : az összes lengyel mágnásoktól jövő segítségért, még a Sieniawskinétól jövőért is, Bonac franczia követ kezeskedett ; egyedül Wisniowieckit nem találjuk abban a jegyzékben, a melyet a franczia követ a hitelezőkről állított össze —• vagyis ennek a segítsége más úton jött, mint a többieké, előre nem volt megígérve, hanem csak későbben, a fölkelésnek egészen a kezdetén nyilvánult meg. Mindezekből tehát az következik, hogy a lengyel névtelen mágnásban senki mást nem lehet látni, mint Wisniowieczki Jánost.1 Kikkel ismerkedett meg még közelebbről Rákóczi és Bercsényi Lengyelországban 1701—1703 években, nem tudjuk bizonyossággal. Mindaz, a mit Thaly Bercsényinek 1701. évbeli ismeretségeiről és Rákóczinak 1702. évbeli összeköttetéseiről mond, túlnyomólag fictiv dolog.2 Nem tudunk ugyanis semmit sem arról, hogy ismerte-e Rákóczi avagy Bercsényi a Sobieski királyfiak valamelyikét, a Jablonowski herczegeket, Oginskit, Tomaszewski sztarosztát(?), Tarló diplomatát (?)stb. Nem kevésbé hibásan emlegeti két magyar történetírónk a többi lengyel urakat is, a kikről Du-Héron sürgönyei emlékeznek. — A fentebb felhozottakon kívül megemlíthetem még azt, hogy a »grand general« kifejezés az 1701. X. 27.-iki és 1702. III. 26. sürgönyben nem Lubomirskit jelenti,3 hanem Jablonowski Stanislaw herczeget, krakkói castellanust és nagykoronai lietmant ; hasonlóképpen >>le grand et le petit général de la couronne« alatt a franczia követnek 1701 november hó 30-ikán küldött sürgönyében 4 nem Lubomirski és Sieniawski, hanem Jablonowski és Potocki Felix rejtőzik ; ha az 1702. III. 3-iki sürgönyben tényleg a krakkói vojvodáról van szó,5 úgy ez nem lehetett az ifjú Jablonowski herczeg, russiai vojvoda, hanem csakis a már említett Potocki Felix ; az 1702. IY. 8-iki sürgönyben említett6 krakkói castellanus és nagykoronai hetmannak ugyanennek a Potockinak kellett lennie ; az ekkori altábornagy (polny hetman) ugyanis Lubomirski Stanislaw volt, 1702 júliusától pedig nagy hetman ; helyébe pedig altábornagynak Sieniawski lépett elő. A hibákat nyilvánvalóan átvette Márki professor is. DR. THOMASIVSKYJ ISTVÁN. 1 Ezt a Jánost emlegeti Bercsényi 1707. IV. 23-ikí levelében (Arch. Rák. V. 408.)): Nekem is ír Janus . . . A levelek kiadója egészen hibás magyarázatot fűz ehhez : »sajátkép Jahnus, liber baro ab Eberstett, lengyel tábornok«. Hiszen ez a Janus nem is lengyel tábornok volt, hanem szász, későbben pedig muszka generális ! 2 II. 355, 429. 3 Thaly II. 386, 441. 4 Thaly II. 421. 5 Thily II. 441 ; úgyszintén II. 446. 6 Thaly II. 449.
