Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - II. és befejező közlemény 89

az utolsó magyak trónkövetelő. 99 két lánczszem kapcsolódott egymásba. Ha a Crouy-Chanelek csakugyan Árpád-ivadékok, azon leszármazási alapon, a mint azt ők vitatták, akkor történeti joguk csakugyan kétségtelen az estei herczegséghez is. II. Endrének fiát Istvánt, a posthumust, nagybátyja VII. Azzo estei őrgróf neveltette udvarában. A trón jogos örököse, az őrgróf egyetlen fia Rinaldo volt, a ki azonban mint III. Frigyes császár politikai túsza fiatalon balt el, távol hazájától. Az Este-háznak nem volt más élő férfitagja már az uralkodón és István herczegen kivűl. A trón azonban még sem reá szállott, hanem Azzo elhúnyt fiának törvénytelen gyermekét, Obizzót jelölte ki utódjának, a ki elől menekülnie kellett István­nak. Obizzo egy új dynastiának lett a megalapitója, a melynek fényes tehetségű sarjai hírükkel, dicsőségükkel beragyogták egész Italiát, s régi birtokaikhoz megszerezték a modenai és a ferrarai herczegségeket is, a mely czímek és javak aztán a család utolsó tagjának, Máriának kezével I. Ferencz császár harmadik fiára, Ferdinandra szállottak át. V. Ferencz 1859-ben elveszté ugyan trónját, de azért meg­maradt Italia mesés gazdagságú földesurának, s megtartotta czímeit is. Legújabban olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a Habsburg-ház eladni készül az estei vagyont, de a megegyezési alap nehezen található meg, hisz a Habsburg-dynastiára nézve többet jelent az eladás, mint egy nagy földbirtoktól való meg­vállást, lemondás is volna az egy fentartott jogigényről. Ezt az óriási vagyont és jogigényt támadta meg Ágoston herczeg azon az alapon, hogy a Habsburgok csak egy törvénytelen, becsem­pészett családtag útján jutottak az örökség birtokába, míg a Crouy-Chaneleknek törvényes leszármazási joguk van arra. A századokon keresztül tartó tényleges birtoklást nem ismerte el Ágoston elbirtoklásnak, s 1863 október 12-én beadta a modenai törvényszékhez az exherczeg ellen való pőrét. Az egész peranyagot báró Nyáry szedte össze az olasz levél­tárakból és a régi írók munkáiból. Külön Budapestre jött csak azért, hogy Eötvöstől egy ajánlást nyerjen az Akadémia részéről, a mely előtt könnyebben nyíljanak meg a levéltárak. A turini, nápolyi, modenai összes, e kérdésre vonatkozó okiratokat felku­tatta s összeállította, úgy hogy a herczeg a jogtudósok elé teljesen kész képet tárhatott megbírálás végett. Olaszország leghíresebb ügyvédeit kérte fel a herczeg a véleményadásra : Mancinit, a ki több ízben volt minister, Cassinist, a ki szintén viselt már tárczát és Tecchiót, a képviselőház volt elnökét. Az akkori Italia eme legnagyobb törvénytudói, igazságosnak találták a Crouy-féle igényt, s készséggel vállalkoztak arra, hogy képviseljék az ügyet a modenai herczeg ellen. A világot a »Le Messager de Midi« 1863

Next

/
Oldalképek
Tartalom