Századok – 1911

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 471

476 TÁRCZA. A pesti piarista iskola színháza a 18. században. Prónai A. programmértekezését ismert. Századok 42. köt. 853. 1. ; Phil. Közi. ; Erdősi a Kath. Szemlében 1907. 875. Egy váradi színlap 1813-ból. Budap. Hirl. okt. 31. (Egy bibliai darabot adtak : »Sámson, Históriai Vitéz Játék«. Kántorné is játszott benne a súgó javára. Arak : I. hely »kegyeségre bízom« ; II. hely 24 krajczár. Kezdete %7-kor volt, vége máris 8 után.) Rózsavölgyi (zeneszerző) fiatalsága. Eötvös Károly. P. Hirl. okt. 29. — Rózsavölgyi halálára. (1848. jan. 23.) Petőfi verse. — Eötvös К. P. HirL okt. 23. (A Petőfi kiadások reetificatiójával együtt.) Hegedűvirtuózaink a múltban és jelenben. Bloch József. N. Pest. Journ. okt. 4. (Szól nevezetesen Joachim mesteréről, Servanczynskiről (a budai színházi zenekar tagja), Pichl Venczelről (a ki 1761—69-ig Nagyváradon működött), Böhm Józsefről, kinek Joachim, Ernst Vilmos, Dont, Singer Edm., Straus Lajos (londoni solista), Grűn Jakab (most Bécsben) voltak tanítványai. Említi még Fodor Józsefet, Häuser Miksát, Berzon Károlyt, Auer Lipótot, Nachèz Tivadart, végül czigányprimásainkat és a tanárok közül Ellinger Gusztávot, Ridley-Kohnet és Hubayt. Connert-Balássy Dénes »A székelyek alkotmánya« cz. művét ism. a Magyarország szept. 20. Die historische Verfassung Ungarns und die ungarische Rechtsgeschichte. Dr. Felix Schiller. Pester Lloyd 1907. szept. 1. és 8. (Ez a tanulmány Steinacker Harold ellen irányul, a ki »Über Stand und Aufgabe der ungarischen Verfassungsgeschichte« cz. alatt a Mitteilungen des Instituts für österr. Geschichtsforschung ban (28. évf. 2. füz. 1907. 276. s к. 1.) elsősorban Timon Ákosnak és az újabb jogtörténeti munkáknak hadat izent, továbbá pedig a magyar alkotmány fejlődéséről lényegileg más képet vázol, mint a mi jogászaink és történetíróink. Timon Ákos tanár két helyen utasította vissza Steinacker támadásait, a Brunner Henrik tiszteletére megjelent »Festgabe«-ben (Weimar 1910.), továb8á »Magyar Alkotmány- és Jogtörténet« cz. művén к 4. kiadásában. (1910. 496. s к. 1.). A párbér Magyarországon. (Timon Ákos munkája nyomán). Budap. Hirl. decz. 1. Hont vmegye és Selmeczbánya sz. k. bányaváros. Borovszky Samu (Magyarország vármegyéi és városai, 1907.) Ismert, a Budap. Hirl. júl. 28. A Mezőség és az erdélyi magyarság. Gróf Bethlen J. — Szabadság (Kolozsvár) 1907. aug. 11. és 13. sz. Pozsony (műtörténeti és keresked. szempontból). I—II. Neue Freie Presse 1907. szept. 27. és 28. Kumlik Emil, »Pozsonyi Kalauz« cz. főként műtörténeti munkáját, melynek kidolgozásában Batka János városi levéltárnok és Hdmár Ágost tanár és múzeumi őr segédkeztek, ismertette a N. Freue Presse okt. 6. nov. 27. és 28. és a pozsonyi helyi hírlapok. A komáromi Timár-ház. Id. Szinnyei Józs. Magy. Állam. 1907. 26—27. sz. (Visszaemlékezések a komáromi Beöthy- és Jókai-családra). A budai zsidók összeírása 1735-ben. Büchler S. — Magy. Zsidó Szemle 1907. 290—3. 1. A legelső vasház Pesten. Bp. Hirl. 1907. júl. 24. Balázs lakatosmester építette, még pedig színháznak (»Arena«), 1795-ben, a városház előtti téren. Régi magyar büntetések. Vajna K. (2. köt. Bpest, 1906—7.) — Ismert; több fővárosi lap, így Egyetértés 1907. márcz. 31. Boszorkánypörök. Pesti Hirl. okt. 20. (Törvényeink a boszorkányokról, Szegedi János szavai és a Spork ezredes által 1644. kézrekerített áldozatokról. ) Egy férfiú mint boszorkány, tüzhalálra ítélve. Neugeboren A. — Korres-