Századok – 1911
Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - IV. és befejező közlemény 764
770 ZÁKONYI MIHÁLY. hogy a kinek feje mellett ott látja a capuciumot, a kis házi sapkát, azt üsse erősebben. A vicarius ráállt s a következő éjjel alaposan végig is vágott azon, kit a capucium megjelölt a kis Gálon ; ugyanis tréfából ennek a fejéhez tette a nagy Gál az ismertető jelet. A kis Gál nem tudta, miért részesül a kedvezésben, azért felsóhajtott a zsoltárossal : »Szívem fájdalmainak sokasága között a te vigasztalása id örvendeztették az én lelkemet.« (Ps. LXLIII.19.) Másnap a többi testvérek, kik nem ismerték a körülményeket, mondták a vicariusnak, hogy miként használta a kis Gál a zsoltáros szavait. A vicarius tüstént rájött a turpisságra, de nem mondta meg, hogy ki volt a szerzője.1 Vincze generális korában (1456—59) élt Szent-Lőrinczen Báthory László, ki már annyi gondot okozott a magyar irodalomtörténet kutatóinak. Gyöngyösi szerint már mint tanult ember lépett a rendbe. Nagyobb tökéletességre törekedett, mint szerzetestársai, azért a budai hegyek közé egy barlangba vonult. Rendtársai nagyon ellenezték ezt, sőt kérték is Vinczét, hogy tartsa vissza a kolostorban ; ez azonban nem akarta megakadályozni jámbor szándékában, azért elbocsátotta őt. A remeteséget azonban nem bírta ki sokáig, a szükség kényszerítette, hogy visszatérjen a kolostorba. Ezután mondja róla Gyöngyösi (a mi aztán oly sok találgatásra adott okot) : »Azt sem szabad mellőzni, hogy a nevezett László testvér az egész bibliát és sok szentnek életét magyarul megírta.« 2 1480 körül újra megemlékezik róla Gyöngyösi, mint abban a korban élőről. Itt megerősíti előbbi állítását, hogy lefordította a bibliát és még azt is hozzáteszi, hogy ezt a fordítást Mátyás király eltette a könyvtárába.3 Szent-Lőrinczen halt meg s itt is temették el, az előbbiek szerint 1480 táján. Gyöngyösi korában beszélték róla, hogy azon a napon halt meg, melyen mindig misét mondott.4 1461-ben Péter volt a vicarius generalis, ki Dénes esztergomi érseknél kieszközölte, hogy a rend apostatáit kiközösítés alá vesse.5 1 Gyöngyösi LY. A Gallus Magnusról beszél Eggerer is a 223. lapon, <le a Gallus Parvusnak csak nevét említi ugyanott. 2 Gyöngyösi LIII. 3 Gyöngyösi LXVII. A czensztochowai falkép 1457-re teszi halálát. (Ballagi i. m. 253. 1. Nyáry i. m.) Itt azonban valószínűleg csak Eggerer bizonytalan évszámát (circa annum 1456) változtatták biztosra. Eleinte a Bécsi codexet tulajdonították neki, később pedig a Jordánszky-codexet. Volf György foglalkozott ezzel a kérdéssel, de végre is erre az eredményre jut: »Tehát van egy bibliafordítónk, kinek nem ismerjük a munkáját és van egy bibliafordításunk, melynek nem tudjuk a szerzőjét.« (Volf György : Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. M. Tud. Akad. Ért. I. oszt. VII. köt. 10. sz.) 4 Gyöngyösi LIII. Eggerer 220. 5 Gyöngyösi LVI.
