Századok – 1911

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Oklevéldatumok hibái és ellentmondásai. - II. és bef. közlemény 745

748 DR. SZENTPÉTERY IMRE. Megtörténhetett az is, és az eredeti oklevelek vizsgálatának tanúsága szerint néha tényleg meg is történt, hogy az oklevelet előre kiállították, csupán a napi kelet számára hagyván helyet, melyet utólag jegyeztek be az oklevél kiadásakor ; de ezen utólagos bejegyzés napjáig oly változások történhettek pl. a tisztviselői karban, melyek a keltezésnek e részét az oklevéladás napján elévültté tették. Előfordulhatott az is, hogy az intézkedés ideje szerint datált oklevél időadatait az írnok szaporítani akarta, s a feljegyzett adatokhoz még egyet csatolt, pl. az uralkodási évszámot, de hibásan azt az évet írta, mely az oklevéladás idején volt helyes, az intézkedés idejére azonban nem talált. Mindezen és más hasonló okok következtében azután a datum részei között oly ellentmondások jöttek létre, amelyeknek felismerése és magyarázása a leggondosabb utánjárást igényli. Ezen ellentmondásokat szorgosabb ellenőrzés mellett a kanczelláriának ki kellett volna javítania. De éppen az ellentmondásoknak az oklevelekben maradása mutatja a kanczelláriai ellenőrzésnek e tekintetben gyarló voltát. Az ilyen, egymásnak látszólag ellentmondó adatokat mutató oklevél-datumokat a külföldi diplomatika nem egységes keltezésnek (nichteinheitliche Datierung) nevezi, minthogy az időjelölő adatok részint az intézkedés, részint pedig az oklevéladás idejére vonatkoznak. Az ilyen datumokkal szemben nem vagyunk feljogosítva a keltezés korrigálására, hanem csupán annak kimutatására kell szorítkoznunk, hogy a datumnak mely részét kell az intézkedés, és melyiket az oklevéladás időpontjára vonatkoztatnunk. A mi királyi okleveleinkre nézve is már az által, hogy rendszerint több időadatot sorolnak fel, fenforog a lehetősége annak, hogy az oklevéladásra vonatkozó adatok közé az intézkedés idejét jelölő adatok kerültek, s így bizonyára a magyar királyok oklevelei között is lesznek nem egységes keltezésűek. Az alább következő néhány példa meg fogja világítani az ilynemű vizsgálatok természetét. Egyet azonban előre kell bocsájtanunk. Természetes, hogy a datumrészekre nézve a valószínűség foka nem egyenlő abban a tekintetben, hogy az intézkedés idejére vonatkozzanak olyankor, a midőn a többi időadatok az oklevéladást jelölik. Mert ha szem előtt tartjuk azokat az eshetőségeket, a melyek a fentebbiek szerint a különböző természetű időadatok egybezavarását okozhatták (előző oklevél, előzetes feljegyzések, ezek részleges helyesbítése stb.), akkor be fogjuk látni, hogy a mi pl. a korjelölő méltóságokra nézve könnyen megtörténhetett, hogy t. i. az írnok az intézkedés idejére szóló méltóságokat írja