Századok – 1911
Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - III. közl. 686
A BUDA MELLETTI SZENT-LÖRINCZ PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 699 én azt hiszem, hogy ezt a sót a budai adóból nekik adott 300 forintért kapták cserébe. Van nyom arra is, hogy már Nagy Lajos is adott nekik 100 forint ára sót a mármarosi bányákból.1 Ez azonban más természetű adomány lehetett, mert róla a későbbi adományok nem szólnak, hanem csak Zsigmondot emlegetik a kiváltság forrásaként. Zsigmond király 1433 márczius 1-én ad ki Kusali Jakeh Mihály kamaraispánnak egy rendeletet. Megtudjuk ebből, hogy a király már régebben adott a pálosoknak 300 aranyforint vagy ezzel egyenlő értékű 600 magyar forint ára sót a királyi kamarából. Az oklevél megmagyarázza, hogy egy aranyforint 200 dénár, egy magyar forint pedig 100 dénár volt fillérekben számítva. Mikor aztán behozták a quarting nevű pénzt, 100-at vettek fel ebből is egy forintra (holott 400 tett ki egy forintot) s így a pálosok tulaj donképen csak körülbelül 60 forint ára sót kaptak. Elrendeli tehát a király, hogy ezután a régi értékben adjanak nekik sót, esetleges pénznemváltozás esetén pedig a pénznek azt az értékét vegyék alapúi, melyben Budán forog.2 Mint mondtam, az adományozás éve ismeretlen, mert ez az oklevél elveszett. Az azonban bizonyos, hogy már 1424 előtt kellett történnie. Ekkor, junius 15-én adja ki oklevelét István szerb despota. Elmondja benne, hogy Zsigmond király a szent-lőrinczi pálosoknak a nagykáptalan megtartására évenként 300 forint ára sót rendelt adatni. Megengedte egyúttal azt is, hogy ezt a sót vám nélkül szállíthassák és bárhol eladhassák. Ezért ő is meghagyja vámszedőinek és egyéb tisztviselőinek, hogy a pálosoktól ezután a só után vámot ne szedjenek, őket a só eladásában ne háborgassák, sőt védjék és oltalmazzák őket.3 Zsigmond adományát megerősíti Albert is 1438 julius 1-én kiadott parancslevelében. Nem kételkedik benne, hogy atyja (így nevezi !) Zsigmond király felsőbb intésre adott lelki üdvéért a szent-lőrinczi kolostornak örök alamizsnáúl évi 300 forint ára sót a nagykáptalan megtartására, ö nem akarja elődének az ilyen alamizsnára vonatkozó elhatározását megváltoztatni vagy megkisebbíteni, hanem inkább fenn akarja tartani. Elrendeli tehát, hogy ezt a sót Zsigmond rendelete szerint Váradon, Szolnokon, Debreczenben, Szalárdon, Poroszlón, Pesten, Abádon vagy a királyi sókamarák bármelyikén adják ki a pálosoknak, vagy azok embereinek. A parancs végrehajtásának ellenőrizhetése végett meghagyja a sókamarák tisztviselőinek azt is, hogy a só kiszolgál-1 Eggerer 133. 1. 2 DL : 12519. DL. : 12551. nov. 25-én újra. Fejér C. D. X/VII. 481. 3 DL : 11375. 45*
