Századok – 1911

Történeti irodalom - Gerő János: A cseh husziták Magyarországon. Ism. Keller Imre 631

632 történeti irodalom. stb. sem ismertet meg bennünket, szóval : ez a könyv a huszitákról szerzett eddigi ismereteinket semmivel sem, illetve igen kevéssel gyarapítja. Az igazi történetíró munkáját legelső sorban az jellemzi, hogy saját forrástanulmányaiból eredő adatokon igyekszik művét felépíteni és ha már kénytelen más által használt adathoz nyúlni, akkor tiszteletben tartja a szerzői jogot, idézi az írót, vagy hivatkozik a műre, a melyből merített, mert tudja, mekkora fáradságba, utánjárásba, kutatásba kerül egy adatnak is pontos megállapítása. Gerő János igen kevés forrástanul m ányt végzett. Igaz, hogy művében gyakran hivatkozik az Országos Levéltárra, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárára, a kassai, bártfai és jászói levéltárakra, mintha innét merítette volna adatait, valóság azonban az, hogy ő ezeket az adatokat egyszerűen kiírta dr. Tótli-Szabó Pál Giskra czímű1 művéből, úgy azonban, hogy néhány helyet leszámítva, a legtöbbnél elfelejti a szerzőt vagy művét megemlíteni. Pl. : a 106. lapon két kassai levéltári adat Szabónál 26. lapon van ; a 113. lapon Orsz. Lev. Dl. 15.307 = Szabónál 36. 1. ; a 120. lapon két múzeumi levéltárból vett adat = Szabónál 34. 1. ; a 125. lapon Orsz. Lev. Dl. 15.158 = Szabónál 38. 1. ; 128. lapon bártfai levéltári adat = Szabónál 40. 1. ; a 129. lapon két levél a kassai levéltárból = Szabónál 42. 1. ; a 131. lapon Orsz. Lev. Dl. 15.278 = Szabónál 41. 1. ; 131. lapon jászói levéltár fasc. XI. 211—212. Szabónál 41. 1. ; a 134. lapon a kassai levéltárból idézett két levél megtalálható Szabónál a 43. lapon stb. Felemlíti Gerő János a trencséni levéltárat is (17.1.), de azt, hogy Zsigmond által 1421. márcz. 11-én írt levél eredeti példányban a trencséni levéltárban van meg, nem a maga utánjárásából tudatja, hanem Szilágyi Magyar Nemzet Történelméből (III. к. 570. 1.), de ezt Gerő feleslegesnek tartja megemlíteni. Az okleveleknek ilyen módon való idézése közé egy kis tévedés is csúszott be. Az 51. oldalon Gerő a következőket írja : »... még az 1435. év nyarán kiszorították Nagyszombatból, s azután visszafoglalták Szakolczát, a husziták erős fészkét.« Az ehhez tartozó jegyzetben ezt írja : Y. ö. Hazai Okmánytár II. k. 257. old. — Országos Levéltár 0. D. 6982., 13119. Pedig ezek az oklevelek nem Szakolcza visszafoglalásáról szólnak, hanem két családnak tett adományozásokat örökítenek meg. Gerő ezt Nyitravármegye monographiájának 570. oldalán találta, s a bekezdés elejéről vette az adatot, a végéről pedig a forrást s ezeket 1 Dr. Tóth-Szabó Pál : Giskra, különös tekintettel Abaujvármegyére. Értekezések a történeti tudományok köréből. XIX. kötet. 10. sz.