Századok – 1911

Kisebb közlemények - Fabó Bertalan: Egy ismeretlen erdélyi magyar zenész 627

630 kisebb közlemények. Bizony akkoriban nagyot változtak az idők ; Bánffy György gróf fiatal korában (1772-ben) vette nőül gróf Palm Jozefát, testvérét annak a Palm-Gundelfingen grófnak, a kit József császár pár évre rá félmillió forint adományért (akkoriban roppant összeg, nem is fizette ki, csak jószágaira betábláztatta) szent birodalmi herczegségre emelt, tehát hires, nagy famila, a mely azóta (1851.) férfiágon kihalt. Bánffy György gróf Bruckenthal bárónak, Erdély kiskirályának bukása után lett gubernátor és (emlékiratok szerint) maga is német ruhában, harisnyában, térdnadrágban, czopfosan sétált Nagyszeben utczáin ; feleségét mégis megtanította magyarul és ezért írhatja neki Schreier ajánlását magyarul és emeli ki a magyar versnek és erre írt zenének érdemét. Az 1790—91-iki magyar világban Kolozsvárott már a gubernátor, sőt még az öreg Bruckenthal báró és a szász Heidendorf is díszmagyarban van. »Majd meg sem ismertem Méltóságodat«, mondja neki Kemény főkirálybíró, hozzátévén »Már ezután ez a mü köntösünk«. Palm Jozefa Bécsből hozta magával magas zenei műveltségét, mely ott akkor nem volt ritkaság és bizonyára a Haydn-cultust is, mert ez a Schreier muzsikáján is elsősorban meglátszik. Ugyanekkor Pesten Zichy Károly országbírónál és Haller personalisnál már Mozartnak és Pleyelnek sonátáit is játszották,1 de a budai színtársulatnál már az internationalis műzene kezdett magyarosan érni és színesedni. Kétségkívül beállott volna ez a processus Erdélyben is, ha a »magyar világ«, mind a két magyar hazában nem olyan rövidéletű szalmatűz és az absolutismus nem borít rá olyan hamari sötétséget. Ezen nemzeti és kegyeletre méltó törekvésnek Erdélyből eddig egyedülálló emléke Schreier Jánosnak eme kis zenés füzete ; mint ilyet is, becsüljük meg. DK. FABÓ BERTALAN. 1 Hoffmannsegg gróf megemlékezéseiben.