Századok – 1911
Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607
620 PETROVAY GYÖRGY. űzni a vajdai székről. A föld termékenysége azonban már felkelthette a gondolatot Bogdán vajdában, de nemcsak arra, hogy nyájainak kövérebb legelőt szerezni kivándoroljon, a mihez ugyan nem lett volna szükséges egész sereggel kivonulni, — hanem még inkább arra, hogy azt a Máramarosnál dúsabb földet elfoglalva, ott független fejedelemséget alapítson. Bogdán vajda vérrokon volt Szász vajda fiaival,1 tehát mint trónkövetelő lépte át hadai élén Moldvaország határait s ott a benszülöttek között is jó erős pártjának kellett lenni, mert máskülönben vállalata alig sikerülhetett volna. Minthogy azonban kezes létére engedelem nélkül távozott Máramarosból s Moldvában függetlenül kezdett uralkodni, Lajos király lengyel seregeket is vévén maga mellé, — hadjáratot indított ellene, de már akkorra annyira megerősítette magát a vajdai széken, fegyvereseit is annyira megszaporította és úgy begyakoroltatta, hogy a királynak erős küzdelmek után sem sikerült őtet és népeit Magyarországba visszahozni s be kellett érni a magyar szent korona felsőbbségének elismertetésével. Sajnos, hogy Lajos király ezen hadjáratáról sem bővebb adatokat, sem annak idejét nem jegyezték fel az évkönyvek,2 okleveleinkből pedig csak annyit tudunk, hogy a királyi seregben ott küzdött Gyulafalvy Drágos máramarosi kenéz, a ki számos lázadó oláhot visszatérített a király hűségére, ott küzdöttek Szász vajda fiai is, Balk, Drág és János s ezeknek testvérsógorai, Dragomér és István,3 a kiknek számos szolgája esett el a király szolgálatában, de Szász vajda fiai sehogysem bírván atyáik székébe visszahelyezkedni, odahagyták szülőföldjüket s vérök hul-1 A rokonságot a heraldika is bizonyítja. Ugyanis a Bogdán vajda testvérétől Jugától egyenes fiúágon leszármazó Dunka Fülöp máramarosi alispán 1538-ik évi itt rajzban a gyömrói levéltárból bemutatott pecsétjének czímerképe teljesen megegyezik a Szász vajda fiától Drág mestertől eredő báró Drágffy családéval. Mint feltűnőt s a további kutatásra érdemeset megemlítjük, hogy Bacsinszky András (1797-ben munkácsi gör. szertartású püspök) és a Hosszúfalusy család czímere is egészen megegyezik a Drágffy-czímerrel Bacsinszky valami régi, a körtvélyesi monostorra vonatkozó levél Drágffy pecsétjéről vésethette a magáét, a Hosszúfalusyak azonban meglehet, hogy a jószágvesztett Drágffy Miklóstól származnak. 2 Szalay László 1367-re teszi ezen hadjáratot, de tévesen, a Magyar nemzet története (III. kötet 282. lap) 1359 előttre határozza s ez úgy is van, mert 1360-ban már mint elmnltról emlékezik meg a király (Máramarosi Diplomák a XIV. ós XV. században 37. lap), csakhogy ez még nem pontos időmeghatározás, pontosabbal azonban ma még mi sem szolgálhatunk. 3 Tévesen mondja a Magyar nemzet története (III. к. 282. lap), hogy Drág, Dragomér és István Balknak és Jánosnak unokatestvérei voltak.
