Századok – 1911

Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607

614 PETROVAY GYÖRGY. más család is származik. Ilyen volt Szten fia Szaniszló kenéz, a Barczánfalvi Barczán és Hodor s több más család őse, a ki 1326-ban adományba kapván Szurdok földét, azon falut telepített, melyet atyjáról Sztenről, a kit másképen Barczánnak neveztek Barczánfalvának nevezett el. Szintén Károly király uralkodása alatt költözött be Máramarosba Drágos fia Gyula, a kitől a Gyulafalvi Rednik, a Pap, a Fejér, a Pirzsa s több más ma is élő nemes család veszi az eredetét. Bogdán vajda és rokonai áttelepítése Máramarosba és Bereg vármegyébe. Egy még újabb s most már tömeges és utolsó betelepedés 1335-ben ment végbe s ennek előzményei a következők. A mint már elmondottuk, IV. Béla király uralkodása alatt, a nagy tatárfutás 1 után Szeneszláv volt a magyar Havaselő vajdája, a ki híven is szolgálta királyát és annak fiát, a hatalmas, nagyvitéz V. Istvánt, de Szeneszláv utóda Lithen vajda, a kinek hatalmát a Balkánról folytonosan bevándorló oláhok s más néptömegek egyre öregbítették, már teljes függetlenségre törekedett s felhasználva a III. László uralkodása alatti folytonos belzavarokat, megtagadta az esztendőnkénti adókat s ezenfelül még Magyarország egy részét — az Oltón innen fekvő tartományt — a Szörényi bánságot is hatalma alá hajtotta. Erre László király egyik kedves hadverő vezérét, a Boksa2 nemzetségből származó Simon fia György mestert, a ma is élő Sóvári Soós család egyenes ősét küldötte a lázadó vajda és testvérei ellen. Hosszabb küzdelem után teljes diadalt aratott a magyar sereg, Lithen vajda ott veszett a harczon, egyik testvérét Barbatot pedig lánczon vitte György úr a király elébe s utóbb csak magas váltságösszeg árán és a hűségeskü letétele után nyerhette meg a szabadságát és a vajdaságot. László király utolsó éveiben, III. Endre zavarokkal teljesuralkodása és az arra bekövetkezett általános fejetlenség idejében azonban ismét lerázta a vajda a hűbéri köteléket s függetlenül uralkodott népei felett, a szörényi bánságot pedig újból elfoglalta. De a mikor Károly király már teljesen megerősítette magát a magyar trónon, hadat indított az akkorbeli vajda, Bazaráb ellen s az 1330-dik esztendőnek szeptember havában Szörényvárát 1 Helyesebben mongol dúlásnak kellene nevezni, de szeretnénk, ha ez az ősrégi népies kifejezés nem menne feledékenységbe. 2 Boksának írjuk és nem Baksának, a hogy dr. Karácsonyi ajánlja, és írja, mert szerinte is ez a név a szláv bog, boh = isten névvel függ össze, s így helyesen csakis Boksának írható és ejthető ki.