Századok – 1911

Történeti irodalom - Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz. Ism. Gombos Albin 538

TÖRTÉNETI IRODALOM. 545 liadak a háta mögött is, a szeme előtt is csak portyázásra neve­lődtek. Ez a nagy hadi gyöngeség még inkább megnöveli a bécsi udvar kíméletlen dölyfösségét s bizalmatlanná teszi azon kül­földi uralkodókat is, a kik komolyan szóba akartak állani Rákóczi Ferenczczel. A trencséni csapás után csak önvédelmi harczról lehetett szó. Olyan nagy a kimerültség, a megfélemedés, hogy a megyék­békepártjával szemben a fejedelemnek már-már katonai háború­pártot kell szerveznie. Csak a XII. Károlylyal szerencsétlenül hadakozó Péter czár érdeklődik még a felkelés iránt. De vele semmiképen sem tudunk tisztába jönni. Azt világosan látjuk, hogy Rákóczi mit akart, a Péter szándékai azonban nagyon bizonytalan értékűek, akár csak az ezen időbeli egész orosz <liplomatia. A második kötet kétharmad részében a nemzeti kormánynyal, a kurucz hadak szervezetével, a gazdasági és művelődési álla­potokkal foglalkozik a szerző. Ennek megismerése az alapja az egész korszak helyes és tiszta megismerésének. Éppen ezért szívesen fogadjuk az értékes közbevetést, ha némileg meg is szakítja az előadás egymásutánját. A szörnyen zavaros időkben való berendezkedés ezer apró szálának feltárása élénk eleven­séggel mutatja a fejedelem nagy, békésen alkotó tehetségét. Mily csodálatos módon be tudott rendezkedni a kizsarolt ország­ban, a melyet a nyolcz esztendőn át tartó hadakozás nyomorúságai­nik közepette is egy jó gyermek odaadó szeretetével ápolt min­den bajában. Fentebb már kiemeltük, hogy túlságos sok erőt pazarolt a külföldi segítség keresésére. Most azt is megállapít­hatjuk, hogy koránt sem merült ki ebben az irányban minden képessége. Megszabja a vezérlőfejedelem és az országgyűlés hatás- és jogkörét, szervezi a kormánytanácsot és a kanczelláriát, újjá alkotja a bíróságot, hivatalos nyelvvé teszi a magyart, semmi­ből mintegy százezer főre menő sereget teremt, azt, a hogyan lehetett, ruházza, élelmezi, fegyverzi igen nehéz viszonyok között. Mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felkelés első öt esztendejében egy fillérnyi adót sem szed. De a mindennapi élet tömérdek apró avagy nagyobb szükségletének eligazítása mellett volt neki egy messzebb menő czélja is, a melyet azonban nem lehet határozottan körvonalazni. Mintha a régi alapokon új Magyarországot akart volna teremteni. Erről nem mondhatunk ítéletet, noha alkotásaiból nem egy állandósult a változott viszo­nyok között is. Rákóczi parasztokkal kezdette meg a szabadságharczot s ezt sohasem feledte el. A föld teherviselő népét mindenképen segíteni, gyámolítani iparkodott. Korát jóval megelőzve actuálissá SZÁZADOK. 1911. VII. FÜZET.

Next

/
Oldalképek
Tartalom