Századok – 1911
Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - I. közl. 513
A BUDA MELLETTI SZENT-LŐR1NCZ I'ÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 5 1 9 térségük folytatásában szükségük volt. Mesterségük mellett néha egyéb munkát is végeztettek velük, például a szabókkal rendesen szőllőt míveltettek. Ha egyik kolostorból átmentek a másikba, csak a prior engedélyével vihettek magukkal valamit. Az egyszerű rendtagok neveléséről és oktatásáról még a fogadalom letétele előtt gondoskodtak. Mint említettem, tanult, ügyes, könnyen hozzáférhető embert tettek meg újonczmesternek ; ettől tanulták az olvasást, éneket, a regulát, a constitutiókat és minden egyebet, a mit az istentiszteletnél és általában a szerzetesi életre tudni kellett. Felsőbb iskolázás aztán nem is volt a pálos kolostorokban. A constitutiók LXI-ik rubricája világosan mondja : Ha valaki azzal a szándékkal lép a rendbe, hogy misés pappá lesz és még keveset tud, tanácsolják neki, hogy tanuljon odakünn ; ha mégis be akar lépni, legyen conversus és ne zavarjon bennünket a felsőbb tanulmányok felől. Laicus fráternek készülő novitiust pedig ne öltöztessenek be, ha nem tudja a »Pater noster«-1 és az »Ave Maria«-1, ugyanis e nélkül hogyan tudná elmondani »hora«-it, melyre azonnal köteleztetik ; miután belépett, adjanak melléje valakit, ki a pihenés idején megtanítsa őt a »Credo«-ra, »Confiteor Deo«-ra, a »Miserere теы-те és az asztali áldásra, melyek neki a legszükségesebbek, azonban a magasabb tanulmányokra (ad Studium litterarum) ne bocsássák őket. Ebből azt következtethetné valaki, hogy a pálosok ellenségei voltak a tudományoknak. Pedig ez tévedés volna ; a nagykáptalan ezt a határozatot valószínűleg csak azért hozta, mert a rend szegény volt a magasabb iskolák fentartására. A tudományokat a pálosok nagyon is megbecsülték ; Mihálynak, a theologia doctorának megengedték, hogy maga válaszsza meg a helyet, hol lakni akar. Gyöngyösi mondja egy másik helyén, hogy legyenek minden kolostorban olyanok, kik értenek a hét szabad mesterséghez.1 Másutt pedig : a clericusokat oktassák a szabad mesterségekre és a tisztességes latinságra (ad honestam latinitatem), a mi becsületükre válik a királyokkal való találkozásnál, az elöljárók jelenlétében, a püspökök vagy cardinalisok fogadásánál.2 Tekintve még szeretetüket a könyvek iránt, éppenséggel nem lehet őket a tudományok ellenségeinek nevezni. Az egyszerű rendtagok kötelességeit Gyöngyösi négy fejezetben foglalja össze, a szerint, hogy mire ügyeljenek a choruson, az asztalnál, magukviseletében és a lelki élet terén. 1 Gyöngyösi: Brevilogium XII. fejezet:>>Qui loquantur gramaticis congrue, logicis vere, retoricis verba colorent, musicis cantent, aritmeticis numerent, geometris ponderent, astronomis colant astra.« 2 U. о. XXXIII. fejezet.
