Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - I. közl. 513

516 ZÁK.ONYI MIHÁLY. Utóda a rendfőnökségben kedvelt tanítványa, Benedek lett, ki eddig szent-kereszti prior volt.1 Alatta a rend tovább fejlődött, a kolostorok száma Pál püspök tilalma ellenére is növekedett. Még halálos ágyán is rendje jövőjére gondolt, azért ennek érdekében Özséb másik tanítványát, Istvánt ajánlotta utódává, kit meg is választottak az ő halála után, 1290-ben.2 Rendfőnöksége alatt nemcsak tovább terjedt a rend, hanem már kezdett némi kiváltságokra is szert tenni. 1294-ben kivitte István, hogy a kékesi, Szent László tiszteletére épült kolostor az esztergomi érsek joghatósága alá tartozzék, holott a veszprémi egyházmegyében volt.3 István 1300-ban halt meg ; Szent-Kereszten temették el Özséb és Benedek mellé. Utódául a rend nagykáptalana az eszter­gomi származású Lőrinczet választotta meg.4 Ez már mint szent­kereszti prior is sokat fáradt a rend érdekében. 1297-ben meg­erősíttette András egri püspökkel a rend szabályait ; ez már nem Pál püspök regulája volt, hanem az, melyet István rendfőnök kérésére Lodomér esztergomi érsek adott a pálosoknak.5 Lénye­gében egyezik Páléval, de már sokkal részletesebb és meglátszik rajta Istvánnak az a törekvése, hogy a még ekkor is szerteszét élő remetéket szintén közös életre, klastromokba szorítsa. Lőrincz mindjárt kormányzása kezdetén megalapította a Buda melletti kolostort Szent Lőrincz vértanú tiszteletére, a rend későbbi főkolostorát.6 Nevének emelt benne dicső emléket ő, kinek rendje annyit köszönhetett. Szervezet, belső fejlődés szempontjából fontos esemény fűződik az ő nevéhez. Eddig általában Lodomér regulája szerint éltek. Ez azonban nem volt kedvükre a pálosoknak, mert nagyon alávette őket a megyés püspökök joghatóságának. Különben is már alapításuktól kezdve Szent Ágoston regulája lebegett a sze­mük előtt, mint olyan, mely szerint élni szerettek volna. Most végre elérték vágyukat. 1308-ban itt járt Gentilis bíbor-Dominici (Szakácsi, Somogy m.), Gyöngyösi Xc. Itt azonban csak a vesz­prémi egyházmegyéhez tartozók vannak elsorolva, azért Szent Kereszt, mely az esztergomihoz tartozott, kimaradt. 1 Gyöngyösi XIV. Eggerer 82. 2 Gyöngyösi XVI. Eggerer 82. 3 Gyöngyösi XVII. 4 Gyöngyösi XVIII : »Fr. Laurencius Strigoniensis eligitur in priorem generalem.« 5 Gyöngyösi XVII. Eggerer 91. 6 Gyöngyösi XVIII. Eggerer 97. Eddig ugyanis Szent-Kereszt volt a pálos provinciális és a nagykáptalanok székhelye, úgyhogy kezdetben a rendet a »Szent-kereszt testvéreinek« is hívták. Gentilis is »Fratres Sancte Crucis de Eremo in Hungaria degentes«-nek nevezi őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom