Századok – 1911
Értekezések - IVÁNYI BÉLA: Két középkori sóbánya-statutum. - I. közl. 10
28 DR. IVÁN VI BÉLA. mivel ez éppen szabálytalan súlyú és nagyságú só volt, vágása is valószínűleg legalább is még egyszer oly gyorsan ment, mint a szabályosan vágott sóé, úgy hogy bátran állíthatjuk, hogy itt a munkabér alacsonyabb volta csak látszólagos. A sóvágók bírájának már rendes heti bére van. Ez ugyanistekintet nélkül a végzett munkára vagy a munkanapok számára, hetenként 10 dénárt kap, azaz 55 fillért. A sót a bányából a föld felszínére szállító emberek kapnak hetenként 16 dénárt, mai pénzben tehát 88 fillért. A hat rotarius (kerekista) kap naponként 10 dénárt, a mi ezeknél úgy látszik állandóan szokásos munkabér maradt.1 A szénégető minden kas szénért 16 dénárt kapott. Yégűl még a sóbányakamara lelkészének járandóságát állapítja meg pontosan a statutum. Kap pedig a sóvágóktól bizonyos sómenynyiséget, melyből 100 darab 24 dénárért váltandó meg tőle, ezenkívül kap még hetenként 8 dénárt. A kovács és a gépelyesek járandósága már nincsen pontosan leírva, valószínűleg azért, mert ezeknek bére állandóbb jellegű volt és megmaradt a régi összegben. Következtetjük pedig ezt abból a körülményből, hogy a XVI. században azt tapasztaljuk, hogy a sóbányakamarai kovácsok heti bére rendszerint 50 dénár — a mai pénzben 2 korona 75 fillér — volt. (Pl. Désen és Désaknán kapott a kovács hetenként 50 dénárt és szombaton 2 dénár fürdőpénzt ; Tordán kap hetenként 50 dénárt, 1 dénár ííirdőpénzt minden szombaton, évenként nyolcz cl posztót és egy ködment ; Koloson pedig körülbelül heti 65 dénárt kaptak évenként, továbbá kilencz öl posztót, egy ködment és egy takarót. Limbus II. sorozat 32. csomó, 26.) Az 1435. évi statutum csak a fürdős napi bérét szabja meg : három dénárban (azaz 16'5 fillérben), azonkívül megszabja, hogy a fürdősnek, továbbá a kovácsnak pénz fejében adott sómennyiség mázsája 14 dénárjával váltandó meg. Ezenfelül a kovácsnak naponta egy pint bor is kijár, a mit a gépelyesek szintén kaptak. A gépelveseknél kiemeli és megszabja a statutum a külön, rendkívüli munkák díjazását. így, a midőn a gépelyesek a gépelyre kötelet alkalmaznak vagy a kötelet javítják, kapnak 2 dénárt és 2 pint bort, akkor pedig, midőn a bőrzsákokat javítják, szintén külön 2 dénárt kapnak. Kimondja külön a statutum azt is, hogy a fürdős (egy inas-1 Limbus II. sor. 32. csomó, 26. Ezeknek pl. : Tordán 1552-ben járt évenként »novem ulnae panni ac in singulos dies cum operántur denarii decern et sal unus et pro balneo sabatho denarius unus.« Désen és Désaknán van 4 ilyen rotarius, ezek, ha dolgoznak, szintén naponként 10 dénárt kapnak, ellátást nem. (U. o.)
