Századok – 1911

Történeti irodalom - Jósa János: A csiki székely krónika. Ism. Dési Imre 207

TÖRTÉNETI IRODALOM. 209 s hajlandó megengedni, hogy jelen alakjában Sándor Zsigmond­tól ered, ki családi hiúságból változtatott a Jordanes-féle név­alakon. A mi a krónika, vagy kivonat szerkesztésénél állítólag jelen­volt tanúkat illeti, megjegyzendőnek véljük, hogy a krónika hitelességét még az sem bizonyítaná, ha a kérdéses nevek valóban léteztek volna. De létezésüket szerző egyáltalában nem tudja igazolni, hanem csupán csak azt, hogy hasonló családnevek a XVI. században tényleg voltak, a mi pedig nem mindegy. Annyi körültekintést mindenesetre feltételezhetni a hamisítóról, hogy tényleg létező családokat szerepeltessen, hogy így a krónika keletkezésének külső körülményei a hitelesség, vagy legalább a valószínűség látszatával bírjanak az első megtekintésre is, mert •ellenkező esetben a leleplezés munkáját megkönnyítette volna. Az úgynevezett vacsárcsi várra nézve tudnia kellene szerzőnek, hogy várak a székelyföldön nem voltak. Az udvardi és szentléleki várakra volnatkozó okiratok újkori hamisítványok ; ismeretes továbbá, hogy midőn 1492-ben Báthory István az udvarhelyi kolostort erősséggé alakíttatta, a hét székelyszék II. Ulászlóhoz intézett folyamodásában világosan felemlíti, hogy »a mi gonoszabb, a mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építtetett, mely­ből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson«. (Székely oklevéltár I. 272—80. Századok 1889. 703—706. 11.) Mivel indokolja tehát szerző a vacsárcsi vár létezését ? A tőle eszközölt ásatások, melyek nagyobb mérvű építkezésre mutatnak, mint a minőre a Szádeczkytól közölt alaprajzból lehetne következ­tetni, bizonyító erővel már csak azért sem bírhatnak, mert kér­déses, hogy a felderített romok egyidejűek-e s nem különböző időbeli építkezések maradványai-e ? A kérdéses áldozópohárra vonatkozólag megnyugodhatik a szerző is, hogy az »nem lehet korábbi a XVII. sz. második felénél« ; hogy azután az a pohár nem az eredeti, hanem »mással kicserélve« maradt fenn, mint szerző véli — egyszerű szójáték s olyan feltevés, melyet bizonyítani kellene. Egyéb megjegyzései a »törvényes ember« kifejezésre, a czímzésre stb., lényegtelenek és semmiféle bizonyító erővel a krónika hitelességét illetőleg nem birnak ; az a felfedezése azon­ban, melyre oly önérzetesen hivatkozik, hogy Veres Péter és Bors István a XVII. században kétségtelenül éltek, »holott Szádeczky a XVII. századból még ilyen nevű egyént sem tudott felmutatni«, egyszerűen túlzás, mert Szádeczky i. m. 25. 1. jegyzetben mindkét személyt felemlítette, csak ezt nem tudta adatok hiányában igazolni, hogy nevezettek székülők (assessor) lettek volna. Ezzel a felfedezéssel azonban a krónika hitelessége immár kétségtelen ? SZÁZADOK. 1911. III. FÜZET. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom