Századok – 1911

Kisebb közlemények - Karácson Imre: A sztambuli mecsetek magyar vonatkozású kéziratai 196

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 197 A Riszále-i iszlámie tulaj donkép theologiai munka, de van benne egy-két történeti érdekű megjegyzés is. Mint theologiai munkával nem kívánok foglalkozni, csupán tájékozásul említem fel, hogy az ó-szövetségi szentiratokból és az evangéliumokból összeszedett idézetekkel próbálja bizonyítani Mohammed próféta isteni küldetését, közben pedig különösen a XVI. századbeli muszulmán íróknál használt gyalázkodó kifejezéseket bőven ontja a hitetlen, istentelen keresztények ellen, kik szerinte tudatlanságukban annyira megátalkodottak, hogy saját szent könyveik kijelentései daczára sem akarják Mohammedet elfogadni. A könyvből megtudjuk Ibráhim efendi születéshelyét, mert az előszóban ezeket mondja : »Én igénytelen, szegény szolga Magyarországon, Kolozsvár városában születtem«. Ibráhim efendi 1704—1710. között írta a könyvét, mert a könyv végén az épp akkor folyamatban levő magyarországi és a többi európai eseményekre, mint a könyve írásának idején történő dolgokra hivatkozik. Ibráhim efendi azonban tévesen értesült némely eseményekről, vagy legalább azok részleteiről, mivel akkoriban különösen Konstantinápolyban a hírszolgálat még igen lassan ment. Az európai és ezek között a magyarországi eseményekre abból az alkalomból tér ki, midőn az iszlám országokban felmerült zavarok megszűnéséről írva, azt mondja, hogy nagy előny az iszlámra, ha a keresztény népek egymással egyenetlenkednek, mert így remény van arra, hogy a muszulmánok győzelmet aratnak felettük. A magyarországi eseményeket érintve szószerint a következőket írja : »A felséges Isten az iszlám nép között létezett egyenetlenkedést most az istentelen hitetlenek közé vitte át, mert megbízható hírek és különféle nyelveken beszélő emberek tudósításai úgy szólnak, hogy ő felsége trónra lépésekor 1 a gonosz hitetlenek között nagy egyenetlenkedés és viszálykodás tört ki s az időtől kezdve egymás ellen folyton hadakoznak. Abban az időben, talán éppen abban a hónapban a Rákóczi néven ismeretes felsőmagyarországi királyt Munkács várában ostrom alá vették s a bécsi király fogságába került és a bécsi várban volt fogva. Onnan csellel kiszabadúlt és Magyarországba bemenvén, az ország lakossága elfogadta őt a királyságra s azon nap óta a gonosz németekkel éjjel-nappal hadakozásban és harczban van«. Azután elmondja a spanyol örökösödési háborúról, a svéd és orosz háborúról szóló értesüléseit és erős átkokat szór az »istentelen római pápára«, a ki Hollandiát a francziáknak igérte. Mindezek az események Ibráhim efendi felfogása szerint igen kedvezők a muszulmánokra, »mivel a győzelem műhelyei, az oszmán uralkodók, elfoglalják nemcsak Perzsiát, hanem Rómát, Muszkaországot, a többi országokat, az Újvilágot, sőt a föld valamennyi országát és igazságos 1 III. Ahmed szultán trónralépését érti 1703-ban.