Századok – 1911
Értekezések - LEFFLER BÉLA: Magyar vonatkozású német népénekek. - III. közl. 171
172 LEFFLER BÉLA. Jetzunder thu ich sagen meld auch die zeyt vnd stund den funfzehenden tagen, im August thu ich kundt, macht man sich aufí geschwinden | vnd zog aufí Hatvan zu | mit lautter frischen gsindem | die Turcken thetens finden | sie Hessen jn kein rhu. Majd elbeszéli az ostrom teljes lefolyását igaz történeti hűséggel és meglehetős részletességgel. A magyar vitézekről alig emlékezik meg ; így csak a 11-ik strophában olvassuk : Die Schwaben vnd auch Bayrn die Vngern dazu mal, die Böhm vn auch Mâhrn, die lauffte stürm all. Die Tiircken thetten sich wehren, vnd tribens dapffer rab, ehe der dritt häuf! thet kommen, hett der Turck in der summen, den Christen gezwagen ab. Részletesen leírja a hadizsákmányt. Részrehajló, midőn a keresztyének kegyetlenségéről nagyon keveset szól. Érdekes adatot mond el egy magyarról. Az ostrom hevében mindkét török béget elfogták. A »Beeg v. Hatvan«-nak -— mint énekünk nevezi — nem történt semmi baja, Arszlán bégnek a fejét azonban egy magyar vitéz levágta.1 őszinte részvét szólal meg a második énekben. A törökök kegyetlensége keserű fájdalommal tölti el az énekszerző lelkét s ezen fájdalmának oly meghatóan, közvetlenül ad kifejezést, hogy énekének ez a hangja valósággal költőivé válik. Részletesen ecseteli a törökök kegyetlenségét az ártatlan gyermekekkel szemben, majd áttér a magyarországi állapotokra : 1 Auch der Beeg von Orselan ward Stallmeister zur stund, hat auch gesagt dermassen, ehe er seine pferd woll lassen, wolt er sterben zur stundt. — Nicht lang da thu ich sagen ein Vnger kam zur stund, thet im sein Haupt abschlagen, dem Tirannischen hund.
