Századok – 1911
Értekezések - GÁBOR GYULA: A somogymegyei Répás-kerület története - II. közl. 161
A SOMOGYMEGYEI RÉPÁS-KERÜLET TÖRTÉNETE. 163 vát tendentiát, sehogysem tudja megmagyarázni magának, hogy hol is folyt hát tulajdonképpen a Dráva a középkorban ? 1 Azután teltek az évek, mígnem egy különös eset történt. Szinte azt mondhatná az ember, hogy a Dráva megbosszulta magát a ráfogott mederelhagyás miatt és 1782. előtt csakugyan elkövetett egy mederváltoztatást Zákány alatt és pedig olyképpen, hogy egy új ágat képzett és ez által szigetté változtatott egy 10—12 holdnyi területet, a mely addig a zákányi uradalomhoz tartozott.2 Ennek a területnek a neve Keter (másként Ketter, a miből később helytelen kiejtéssel Kettel, majd Kethel és Kéthel elnevezés támadt, a mi azonban megkiilönböztetendő a marczali járáshoz tartozó Kéthelytől). Miután a Dráva ekként hozzácsapta a Keter dűlőt a Répás-kerülethez, a Gyelehócz és Thurczecz, körösmegyei községek lakosai siettek ezt elfoglalni. Mikor a Keter-düló tulajdonosa, gróf Széchenyi Ferencz a foglalást megtudta, fiskálisa, Szekér Benedek utján bejelentette Körösmegye hatósága előtt a protestatióját,3 talán mondani sem kell, hogy minden eredmény nélkül. Somogy rendei tehát ismét az országgyűlés elé viszik panaszukat. 1791. évi február 28-án tárgyalja az országgyűlés az ügyet. Az országbíró azon a nézeten van, hogy a Répás ügyére nézve már törvény hozatott, melyet csak végre kell hajtani (t. i. az 1751 : 13. t.-cz.) és így csak a Ketter-dülőre kell külön törvényszakaszt alkotni, hasonló értelemben. A rendek az országbíró véleményéhez csatlakoznak és II. Lipót király 1791 márczius 8-án kibocsátott egy resolutiót, melynek az a tartalma, hogy a Répás és Ketter ügye utaltassék azon bizottság elé, mely annak idején az országgyűlés által a varasdi generalatus ügyeinek szabályozása végett ki fog küldetni. Az üzenetváltások után törvénybe iktattatott az 1790/1 : 63. t.-cz., melyben megigéri ő felsége, hogy annak idején ki fog küldeni egy vegyes bizottságot, melynek jelentését az ügy körülményeire nézve be fogja kérni.4 1 Pesty : Eltűnt vármegyék, II. 174., 175. 11. 2 Ennek az eseménynek magyarázatát megtaláljuk Somogymegye jegyzőkönyveiben : »A steieri hóolvadás, vagy a sok esőzés következtében megáradt vizek rohama majdnem minden évben egy-egy darabot szokott elvágni a megye területéből, mire elégséges bizonyítékul szolgál az ország és a varasdi határvidék közt annyi év óta vita tárgyát képező Répás ; a homokos part nem képes az ár erejét megakadályozni,« (Somogymegye felterjesztése a porták kiigazítása tárgyában 1802-ben.) Somogymegye közgy. jkvei Protoc. II. 6270. és köv. lap. 846. sz. (Magyarul közli : Melhard Gyula : Somogyvármegyei gazdaságtört. adatok. 1896. 51. lap.) 3 A gróf Széchenyi család levtára, M. Nemz. Muzeum. 4 Az 1790/1. évi orsz. gy. irom. (Akad. ktár M. Jog. E. 30/2. 633. és 699. 11.) Az 1790/1. évi orsz. gy. naplók. (Akad. ktár M. Jog. F. 30/1. 347. 387. és 355. 11.) 11
