Századok – 1911
Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129
143 TÖRTÉNETI IRODALOM. fővezér és biztos jelentésükben — annyi és oly gyászos és megrázó jelenet történt, hogy ennél nyomorúságosabbat és siralmasabbat életükben nem láttak. S nem kellett volna, a pápai fővezér véleménye szerint egyedül a hideg és rossz időjárás miatt ott hagyni Kanizsát éppen akkor, mikor 8000 harczos jött az ostromló sereg segítségére.« A főherczeg elhatározása előtte teljesen érthetetlen s bizonyára Rusworm befolyása alatt történt. A német történetírók az olaszokra és vezéreikre hárítják a kudarczért való felelősséget, valamint a tapasztalatlan főherczegre. A szerző védelmébe veszi őket s azt tartja, hogy kárhoztató ítéletök az olaszok iránt való ellenszenvből s egyoldalú tudósításokból folyt. A harcztéri tudósítások szerint az olasz katonák pontosan teljesítették kötelességüket, bátran harczoltak s haltak a csatatéren. Még egy körülményt emelt ki a szerző, a melyről a német történetírók hallgatnak, a rossz bánásmódot, a melyben az olasz katonák a németek részéről részesültek. Ezt a pápa is panaszként említi Rudolfhoz, Ferdinándhoz és ennek anyjához intézett leveleiben. A kudarcz főokozójának a gyenge és a haditéren tapasztalatlan Ferdinánd főherczeget tartja. Ily gyalázatosan megmenekülvén Kanizsa alól, az egész hadsereg szétoszlott. Rusworm tábornok hadával Bécsnek tartott. Delfino Fiamini és Serra Jakab Pettauban 10 napig akartak maradni, míg csapatjaik kissé kipihenik magukat, hogy azután Laibachon át a tengerpartra jussanak s velenczei hajókon Itáliába térjenek vissza. Ott azonban a pápának azt az utasítását vették, hogy teleljenek Magyarországban s vonuljanak azután Buda alá. Azonban a pápai fővezér látta, hogy serege e feladatnak jelen állapotában meg nem felelhet s czélszerűbbnek tartotta, hogy a pápa tavaszszal új hadsereget küldjön Magyarországba. Sikerült is neki erről meggyőzni a római curiát. Mikor Serra Jakab visszatért gráczi búcsulátogatása után, decz. 10. megtartották a hadiszemlét s kifizették a katonákat, a kik közül már csak 2600 volt fegyverfogható. A harmadik expeditióra a pápai kamara egészben 525.000 db római aranyat fizetett. Decz. 14. indult el a hadsereg 400 beteg hátrahagyása mellett Pettauból. Mire a tengerpartra értek, megkapták Velenczétől az engedélyt, hogy akár tengeren Anconába, akár szárazon Velenczébe utazzanak. Csak 1602. jan. 10. szállt hajóra a pápai sereg. A fővezér febr. 2. kötött ki Ravennában és sietett Rómába jelentést tenni a pápának a III. expeditio lefolyásáról. A három hadi vállalat e vázlatos elbeszéléséből is kitűnik, mily szívóssággal munkálkodott a pápa törökellenes politikája kivitelén. Hogy ebben sikert nem ért el, annak okát leginkább Francziaország és Velencze politikájában kell keresni.
