Századok – 1911
Értekezések - IVÁNYI BÉLA: Két középkori sóbánya-statutum. - II. közl. 98
KÉT KÖZÉPKORI SÓBÁNYA-ST ATÜTÜM. 105 egyik létalapja függött tehát attól, hogy a király a sóvágók számának ilyetén csökkenését megakadályozza és ezzel a bányaüzem fennakadás nélküli fenntartását biztosítsa. Ezt pedig — úgy látszik — máskép nem érhette el, mint a menedékhelyek felállítása által. Menedékhelyül, úgy nálunk, mint pedig külföldön, ebben a korszakban, midőn szabályrendeletünk napvilágot látott, főleg az egyházak, kolostorok, a király és a királyi család tagjainak palotái, lakóhelyei szolgálnak. Azonban előfordul, hogy a legkülönbözőbb helyeket felruházzák a menedékhely jogával. Hogy csak néhány példát említsünk : A XIII. századi bajor jog szerint menedékhelyül szolgálnak a »Chloster, Chirchen, Yrithof, Widen (egyházi jószágok), muol (malmok), wingarten, paumgerten«.1 Az 1295. évi regensburgi münzbrief szerint a regensburgi pénzverő és pénzváltó-ház az asylum jellegével volt felruházva.2 Egy XIV. századi normann »grand coutumier« szerint, menedékjogot élveztek azok a bűnösök (békeszegők) is, a kik »ad ecclesiam confugerint vei crucem amplexati fuerint«. 3 Koblenz város joga szerint pl. : a nemesek és schöfíenek házai menedékhelyek voltak, de sőt nem volt szabad bántani azt sem, a ki az utczán a scliöffennel ment, »und hiltet sich an seinem mantel oder rock«.4 A cseheknél pl. : Szent Venczel sírja, a lengyeleknél a nemesember háza szintén menedéket adtak a bűnösnek.5 A mi szabályrendeletünkben, mint látjuk, a király, a huszti plébános és vámszedő házait ruházza fel a menedékhely jogával, szóval egy egyházi és világi menedékhelyet állít fel. Joggal feltehetnők itt azt a kérdést, hogy vájjon miért éppen ezt a két házat választotta a király menedékhelyül ? miért nem az egyházakat, vagy más helyet vagy épületet ? Erre nézve csak azt a magyarázatot adhatjuk, hogy a templomok, egyházak külön királyi rendelet nélkül is menedékhelyek voltak, azokat nem kellett tehát ilyenformán asylumokká nyilvánítani. De ha még ezt meg is tette volna a király, czélt valószínűleg nem ért volna, mert a templomok ezen a vidéken, különösen hétköznapokon, legnagyobbrészt zárva voltak, hiszen ezeket a napi munkájukkal elfoglalt sóvágók nem is látogathatták, oda ugyan hiába akart volna a jogrendsértő menekülni és így üldözői valószínűleg meg-1 Quitzmann : Die älteste Rechtsverfassung der Baiwaren 269. 1. 2 Gengier : Die Quellen des Stadtrechts von Regensburg 101. I. 3 Stein és Warnkönig : Französische E. G. II. 44. 1. 4 Max Bär: Urkunden und Akten zur Geschichte der Verfassung und Verwaltung der Stadt Koblenz 78. 1. 5 Macieiowsky : Slavische R. в. II. 184. 1. ; III. 84. 1. Hüppe: A lengyel alkotm. története 108. 1.
