Századok – 1911

Értekezések - GÁBOR GYULA: A somogymegyei Répás-kerület története - I. közl. 81

94 DB. GÁBOR GYULA. hanem az ottani lakosok önként engedték meg a lovas katonáknak hálájok fejében a török és kurucz háborúk alatti jó szolgálataikért. Ezt az informatiót azután a hadi tanács a helytartótanácshoz juttatja s utóbbi 1752 május 2-án leküldi azt Somogymegye rendeinek, véleményes jelenté tételt kérve reá.1 A megye 1752 június 28-án tartott közgyűlésén tárgyalás alá veszi ezt a relatiót és a következőket feleli reá :2 A Dráva vize sohasem változtatta meg a folyását. Kitetszik ez már abból is, hogy a Zdala természeti fekvésénél fogva sem volna képes a Dráva vizét befogadni, már csak azért sem, mivel a Drávával nincs közvetlen összeköttetésben és nem is a Drávából ered. Még az elnevezés (Zdala) is ellentmond ennek a feltevésnek, mert ha a Zdala valaha a Dráva medre lett volna, akkor nem Zdalának, hanem a horvát idióma szerint Mertviczának neveznék. Egyébként a Zdala a kezdeténél, rendkívüli árvíz idejétől eltekintve, egészen száraz és csak későbbi menetében vesz fel patakokat és innen van vize, de látnivaló, hogy az egész inkább csak árok, emberi kezek alkotása, mely a Dráva hatalmas és rohamos folyását befogadni képtelen. A generalatus felterjesztésének második pontjára nézve előadják a rendek, hogy ők a rablásokat stb. nem mint fő-, hanem csak mint járulékos természetű panaszt hozták fel. Miután pedig a generalatus, saját beismerése szerint is, képtelen a maga jogát támogató privilégiumot, vagy más írásbeli bizonyítékot felhozni, ellenben azon földesurak, a kik tulajdonát képezte egykor a Répás, ilyeneket produkálni képesek, úgy ezek, valamint a királyi kamara felhivandók, hogy ezeket a bizonyítékokat adják elő. A generalatus előterjesztésének harmadik pontja is valótlan. Az 1722-ben foganatosított tanúkihallgatással bebizonyosodott, hogy a végvidékiek a kérdéses területet nem ős időktől birták, hanem csak Kanizsa felszabadítása óta. Epületeknek ugyan nincsenek romjai a Répáson, de ha vannak, akkor azok nem a török időkben, hanem a Rákóczi-féle felkeléskor készültek, mert akkor tartottak ott katonai őrségeket és nem a török időkben. Ez iránt vizsgálat lenne tartandó. A mi a Károly által kiadott és elégettnek mondott állítólagos decretumot illeti, azt kérik nem létezőnek tekinteni és különben is azt jegyzik meg, hogy lehetetlen még csak fel is 1 A leirat Somogymegye levéltárában. 2 Somogymegye jkvei 1752. évből 37. és köv. 11. és külön is fogalmazványban. A gyönyörűen fogalmazott és kitűnő jogászi argumentumokkal felszerelt válasz, úgy látszik, Nagy János alispán munkája.