Századok – 1910

Tárcza - Vegyes közlések - 73

tárcza. 75 fényesen berendezett dísztermét, mely színültig megtelt előkelő közönséggel. Az előadást gróf Teleki Géza elnökünk nyitotta meg, meleg szavakkal mondván köszönetet a Kaszinó igazgatóságának, hogy lehetővé tette az élvezetesnek Ígérkező előadás megtartását. Az előadás műsora a következő volt : Dr. Fabó Bertalan szabad előadása : »Erkel előzői« czímen. I. Hazafias dalok a Napóleon elleni háborúkból. (P. Horváth Adám kéziratából. 1809.) II. Strebinger M. : »Magyar balletzene« (1830.) Solo-hegedűre, kisérőzenekarral alla concertante feldolgozta : Szegheö Sándor karnagy. Előadta : Rozgonyi Ágnes, a m. kir. zeneakadémia növendéke. III. Halm Antal : »Magyar koronázási zenéjéből« induló, bankettmuzsika és végző ; nagy zenekarra, IV. Két régi Magyar egyházi ének (1790), Bozóky Énekeskönyvéből vegyes karra feldolgozta Bogisich Mihály püspök. V. Rózsavölgyi Márk: »Üdvözlő Liszt Ferenczhez« (1840). VI. Ruzsitska József : »Béla futása« ez. operájából (1821) négy énekvariatió »Hunnia nyög letiporva« dallama fölött (1827). Előadta B. Sándor Erzsi asszony, a m. kir. Operaház tagja. VII. Pásztor- és betyárnóták a, mult század első feléből. (Tóth István ós Kálmán Farkas kézíratgyűjteményéből.) Az összes karének- és zenekari számokat a Szt.-István bazilika ének- és zenekara adta elő Sztojanovits Jenő karnagy kitűnő vezénylete alatt. Az előadás a megállapított sorrendben páratlan sikerrel folyt le. S ebből a sikerből egyforma rész jutott mindegyik köreműködőnek. Társulatunk az egyes magánrészeket előadó hölgyeket, B. Sándor Erzsi úrasszonyt és Rozgonyi Ágnes kisasszonyt díszes virgácsokorral tüntette ki. Az előadás végeztével a Kaszinó igazgatósága, melynek élén dr. Ballai Lajos és Rust József urak buzgólkodtak a siker érdekében, Társulatunk tagjait és a jelenvolt hölgyeket theával vendégelte meg. — AI.AIN CHARTIER MAGYARORSZÁGON. A. Thomas, a híres nyelvész s a franczia középkori irodalomtörténet tanára a Sorbonne-on, a Romania most megjelent füzetében (152. sz.) Alain Chartier en Hongrie cz. alatt egy érdekes jegyzetet közöl, melyet e nyáron az Académie des inscriptions et belles-lettres egyik ülésén is bemutatott. A középkor e nagy szónokának életrajzírói és VII. Károly franczia király történészei — közöttük Beaucourt is, kit Áldásy Antal Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velenczéhez cz. nem rég megjelent székfoglalójában idéz — azon a véleményen voltak, hogy Alain Chartier a huszitákhoz intézett beszédét, melyet három kézirat őriz (egy florenczi és két párizsi) először Prágában mondotta el, azután »au fond de la Hongrie« Zsigmond király jelenlétében ismételte. Ezen