Századok – 1910

Tárcza - Új könyvek - 870

870 tárcza. Rubbiani és"; Cavazza mellett,f

legszorgalmasabb kutatója. Ez időszerint első ébrentartója azoknak a hagyományoknak, melyek a bolognai levéltárhoz, mint elsőrendű tudományos központhoz fűződnek ; e levéltár olyan kutatókat nevelt a többi olasz vidéknek, mint a tragikus körülmények közt nemrég elhányt Carlo Malagola, Corrado Rieei, Francesco Malaguzzi Valeri. Főbb művei : II Foro dei Mercanti di Bologna, 1893. — Contribute alla storia della stampa in Bologna, 1899. — Consulti legali di Guido Guinicelli, 1907. — Uesilio di Emanuel Filiberto di Savoia Carignano in Bologna, 1907. — La cancelleria pepolesca, 1910. Mint gyakorlati levéltárnok is kiváló ; Malagola és Livi mellett legnagyobb része van abban, hogy a bolognai levéltár valósággal minta-levéltár, mint honfitársai mondják - >>un gioiello di archivio«. Orioli 1860 márcz. 10-én született Pontremoliban (Massa-Carrara. A >>R. Deputazione di storia patria per le Provincie di Romagna« r. tagja. Bírjuk ígéretét, hogy a bolognai levéltár anyagából újabb magyar vonatkozásúakat fog folyóiratunkban közölni. MALAGOLA KÁROLY, a M. Tud. Akadémia külső tagja, előbb a bolognai, majd a velenczei állami levéltár igazgatója, f. évi október 23-án váratlanúl elhúnyt. A kiváló olasz történetíró nemcsak az által kötelezte hálára szakirodalmunkat, hogy az olasz levéltárakban kutatásokat végzett historikusainkat nemes előzékenységgel támogatta, hanem főkép az által is, hogy az Estei Hippolit-féle modenai számadáskönyvek lemásolásának felügyeletét magára vállalta s így megvalósulhatott az a régi óhajtás, hogy e nagybecsű kútfő-gyűjtemény pontos lemásolása Akadémiánk történelmi bizottsága áldozatkészségéből kezdetét vehette. Áldás emlékére ! ÚJ KÖNYVEK. Da. CSÁNKI DEZSŐ tagtársunk Árpád vezér, Mátyás király czímű két nagybecsű történelmi tanulmánya, mely előbb az Olcsó könyvtár sorozatában jelent meg, mint külön lenyomat is gazdagítja jó könyveink számát. A nagyérdemű szerzőnek ez a két dolgozata, melyeknek elseje az általa szerkesztett Árpád és az Árpádok czímű jubiláris díszműben, másika pedig Fraknói Mátyás király czímű művének (a Magyar Történelmi Életrajzok során) közrebocsátása alkalmával a Budapesti Szemlében (1891) látott először napvilágot, nemcsak a felfogás és jellemzés elassikus voltánál, hanem művészi előadásánál fogva is legjobb történetirodalmi essay-ink közé tartozik. Mindenképp méltó arra, hogy a művelt közönség legszélesebb rétegei olvassák. DR. OBÁL BÉLA eperjesi ev. theologiai tanár tagtársunk Die Religionspolitik in Ungarn nach dem Westfälischen Frieden nährend