Századok – 1910

Tárcza - – n.: A török történelmi társulat folyóirata 865

866 TÁRCZA. írja le. Szávfet bej a Dserba-sziget ellenV'vezetett4.tengeri expeditióra vonatkozó okmányok közlését kezdi meg. Az okmányokat a Portán őrzött defterekből kereste ki. Tevhid bej a szeldsuk szultánság bukása után Kis-Ázsiában alakult fejedelemségek történetét írja le. Nedsib Âszim bej az első török krónikásokra vonatkozó adatokat írja meg. Árif bej a hidsre 1142. évének, vagyis az 1730. évnek eseményeit írja össze, a mely évet az egykorú török krónikások és hivatalos történetírók szándékosan kihagytak munkáikból. A II. füzetben a folytatásokon kívül Musza Kjázirn efenditől rövid ismertetés olvasható a Diván-i Humájunban őrzött defterekről, vagyis fermánok gyűjteményéről. Ahmed Tevhid bej a müncheni muszulmán művészeti kiállításra küldött Hünernáme czímű török kéziratot ismerteti művészettörténeti szempontból. Khálil Edhem bej a Kermián dynastiáia vonatkozó kiutahiai török-arab feliratokat közli. Ezekről a feliratokról a franczia Huart is adott ugyan ki egy munkát Epigraphies de Г Asie mineure czímen, de ő több helyen hibásan olvasta a kúszált feliratokat. A III. füzetben Abdurráhmán elnök konstantinápolyi helyi érdekű dolgot ír le, a jelenlegi török pénzügyministerium épületének történetét. Mehemed Gálib bej egy ismeretlen kéziratból közli az 1716-iki péterváradi ütközetben elesett Ali pasa nagyvezír kormányzási utasításait, a melyek a nagyvezírt kora egyik legképzettebb államférfiának mutatják, a kinek tettei azonban nagyon is ellentétben állottak hirdetett elveivel. Karácson Imre magyar kútfőket is felhasználva, Ibrahim Müteferrika czímen megírja Rákóczi török tolmácsának s az első török könyvnyomda felállitójának, a magyar származású Ibrahimnak életrajzát. Ez életrajzhoz függelékül csatolva van Ibráhim efendinek a kászim-pasai temetőben levő sírfelirata.1 Ugyanazon füzetben Szávfet bej a Spalmatori szigetek előtt a velenczeiekkel vívott tengeri csatára vonatkozó okmányokat közöl a Diván-i Humajun deftereiből. Tevhid bej folytatja az I. füzetben megkezdett dolgozatát a szeldsuk szultánság után alakult kisázsiai fejedelemségekről. Ennyiből áll a jelen évben megalakult török történelmi társulat folyóiratának három első füzete. Hogy mik a hiányok s mik volnának a legszükségesebb tennivalók, ezekre nézve fölösleges /olna itt véleményt mondani. Mohammed szultán oly kiváló érdeklődéssel kíséri a török történelmi társulat működését, hogy meghagyásából a. folyóirat minden egyes füzetét az elnök személyesen viszi el és adja át neki a 1 E czikknek az eredménye lett, hogy a török könyvnyomda tulajdonosok hálás kegyeletből most díszes emléket készülnek állítani a magyar származású Ibráhimnak.