Századok – 1910

Történeti irodalom - Hoernes; Moritz: Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegowina. Ism. Téglás Gábor 838

844 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ez a Stephanus után Stjepanic-nak nevezett család szomszédos vala a Goricáról, vagyis a későbbi Baboméról, illetőleg Blagajról elnevezett családdal s a Prijadak ivadékaival vérrokonságban állott. Hogy pedig ezek a nagy bosnyák bánnal : Niroslávval a Kotromanicokhoz tartoztak, az már a Blagay-okmánytárral (XXV.) 1287 május 8-ig igazolva van. A család ilyetén eredetét végleg tisztázza a Thallóczy által 1233-ból (II.) Körmenden talált, s annak a nevezetes katholizáló actiónak egyik mozzanatáról szóló oklevél. IX. Gergely pápa ösztönzésére Kálmán királyunk kezdte meg a bosnyák főurak áttérítését s 1223-ban Ninoslav bánja, Prijezda is áttérvén, ennek Urbánus nevű fiát (nobilis vir Urbanus dictus Prijezda consanguineus eius) a dominikánusok az áttérés biztosítékául kezesül kapván, a pápa rendeletére elbocsátják. A katholizált bánok bogumil versenytársaikkal szemben a magyar király adománylevelével keresik hatalmuk és birtokaik biztonságát. Az öreg vagy Nagy Prijezda halálával fiai : István, ki a Kotroman nevet már felvette, és Prijezda a bosnyák bánságon megosztozkodának. De az Árpádok után is 1322-ig terjedő Subic-ház kihaltával Stephan Kotroman fia, Stephan Kotromaniö-csal fontos változások következtek be s éppen ezeket tisztázzák Thallóczy első okmányai. Ö t. i. gyermektelenül halt el s veje, Nagy Lajos királyunk feleségének hozományul lekötött Hum földre, a mai Hcrczegovinára, a Narenta és Cenia völgyére vonatkozó jogait háborúval Tvrtko bán ellen érvényesítendő, 1363 júliusában párthívei védelmére Boszniába indult. Nagy sikereket ugyan se ő, se Kont nem értek el, de Kljuö várát Alsó-Boszniában Yukoslav fiától, Vlatkótól, ki eddig Tvrtko híve vala, a belovármegyei Busanovacért elcserélvén, ennek hatása alatt Greben várát, Stepanic Gregar tulajdonát a belovármegyei Dobra Ernáért átengedvén és kivándorolván, Boszniában Hervoja, Vukuc Hrvatini fia kerül túlsúlyra, egész kis királyságot alkotván. Thallóczy a bosnyák bánságnak okmányaival megvilágított XIV. század kezdeti alakulását illusztráló akadémiai j térképvázlatot is mellékeli. Ugyancsak Thallóczy Lajos gróf Eanfogna traui levéltárából napfényre hozott 1551—1553-beli oklevelekkel igazolja a horvát szokásjog uralmát. Mikor Kálmán király 1097-ben Horvátország urává lett, a királyi hatalomban összpontosult ott minden jog. A nemzetségek tekintélyesebb fejei bizonyos nemesi kiváltságok élvezetében voltak ugyan, de a nép ősi szokásait követte épp úgy, mint az uralomra került szlávoktól vlachusoknaJc nevezett hegyi pásztorok. A latinizált városi elem ugyan formailag alávetette magát a királyságnak, de belső életviszonyaiban tovább is