Századok – 1910

Értekezések - KUBINYI MIKLÓS: Az »átkos emlékű« János deák 701

i 704 KUBINYI MIKLÓS. A felhozottakból tehát kétségkívül csak annyi állapítható meg, hogy Sybur fia Domen (v. Domyn) birtokrészének eladá­sával a Thurapatakiak jogközösségéből kilépett. A mit aztán Majláth a thurapataki nemesekről s nevezetesen a Sybor fia Dénes (de Luchk ?) maradékairól felhoz, az már inkább az ő egyéni tanulmányaiból leszűrt — lehet helyes — de semmivel sem igazolható következtetés, melynek az általa idézett, a nemesi birtokvizsgálat alkalmával felmutatott 1230-iki oklevél »super cuiusdam particule terre de terra ville Topla« 1 egyenesen ellent mond, a Madáchházára vonatkozó 1390-iki határjárási okirat2 pedig — hol Luchka világosan mint »possessio regalis« van meg­nevezve — legkevésbbé sem támogat. Sőt a két okirat egybe­vetéséből az is kitűnik, hogy Majláth a »Luchk« személynevet a »Luchka« helynévvel összetéveszti. Nézzük már most, mennyiben állhat meg Horváth S. amaz állítása, hogy a Thurapataki Domyn azonos az »átkos emlékű« János deák nagyatyjául megnevezett Domennel ? A liptói regestrumból értesülünk, hogy János deák Madach­földet (a mai Madocsánt) bírta s hogy azt 1390-ben az ő hüte­ten ségéből akkor a Choltóiak — János és Márton — kapták Zsig­mond királytól adományul s a birtokba azonnal be is vezettettek. Azonban az ő birtoklásuk is csak vajmi rövid ideig tarthatott s Madách földe, mely más néven — mint mindjárt látni fogjuk — Domenföldének (Domenfalvának) is neveztetett, minden való­színűség szerint ismét a nagyvári3 (liptó-óvári) királyi birtokhoz csatoltatott. Következtethető ez a Kubinyi-család levéltárában őrzött következő oklevelekből : 1412. szept. 11. A thuróczi konvent, Zsigmond király paran­csára (Buda, 1412. aug. 20.) Pált, a Madácsi László fiát, Miklós papot, Jakabot, Lórinczet és Lászlót, ugyanazon László fiait, vala­mint Simont, a Miklós fiát, a mondott László unokáját, a liptó­megyei Madach helységben lévő birtokukba, Bálint »dictus Philpus de Libelle« kir. ember közbenjöttével, új adomány czímén, ellentmondás nélkül, törvényesen beiktatja.4 1412. aug. 20. Zsigmond királynak, Pocha de Illburg, liptói 1 Brdy I. : Magy. Tört. Tár. 38. 1. 2 Turul, 1905. évf. 35. 1. 3 Magnum Castrum de Lypto. A megye éjszaknyugati határán, Szt. Anna helység közelében. Ma teljesen romokban hever. Semmiképp se azonosítandó a XIII. században épült Liptó-Űjvárral (Hradek) vagy Likavával, mint ez a mult évi vándorgyűlésről szóló jelentésben több helyen olvasható. 4 Ered. Hártyán, kissé szakadozott, zöld selyem zsinóron függő pecséttel. — Bobrovnyki csop. 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom