Századok – 1910

Értekezések - KUBINYI MIKLÓS: Az »átkos emlékű« János deák 701

AZ » ÁTKOS EMLEKÜ« JÁNOS DEAK. A Történelmi Társulat mult évi vándorgyűlése alkalmából, a Századok 1909. évi deczember havi füzetében igen érdekes értekezés jelent meg Horváth Sándortól, a híres liptói regestrumról. Mivel társulatunk ezen vándorgyűlésében, közbejött akadályok miatt — nagy sajnálatomra — részt nem vehettem, sem tagtársaim tanulmányait a Kubinyi-család levéltára bevágó gazdag anyagának bemutatásával nem gyámolíthattam, legyen szabad az érdekes tanulmányt s ezzel összefüggőleg ugyanazon tagtársunknak »Az átkos emlékű János deák leszármazásáról« szóló, a Turul 1905. évi folyamában megjelent czikkét, néhány eddig ismeretlen adat közlésével kiegészítenem s igénytelen észrevételeimmel kísérnem. Az okmányhamisító leszármazását illetőleg, szerző állítását elsősorban azon óvásra alapítja, melyben literátus Felső-Kubini Salamon, 1390-ben, saját és nemzetségi rokonai nevében, a Lesthina nevezetű árvamegyei területnek hamis okmányok alapján czélba vett elfoglalása ellen, a thuróczi konvent előtt ünnepélyesen tiltakozott. Az esetet már Nagy Iván is említi. Az ő ujjmutatásán indulva találja fel később szerző Me ko Mártonnak »A Felső-Kubini Mesko-család leszármazása stb.« czímű művében az okiratot, melyet aztán a Turul fentebb idézett évfolyamában — némileg kijavítva — egész terjedelmében közöl is, és néh. Majláth Bélának a Thuránszky-családról írott, a Turul 1900. évfolyamában megjelent czikkével egybevetve, megállapítja : hogy az »átkos emlékű« János deák, Benedek fia, Domen unokája, Syburnak, a Marcel fivérének, a Thuránszky-család egyik ősének az ivadéka. Nem szándékom a tudós szerzővel polémiába bocsátkozni ; mert a »maledictus« leszármazását Domenen túl én sem tudom bizonyítani. De tényeket kívánok felhozni, melyek szerző állításának a helyességét, minden valószínűsége daczára, legalább is kétségessé teszik. Mindenek előtt megjegyzem, hogy a Majláth által idézett SZÁZADOK. 1910, IX. FÜZET. 49