Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 693

tárcza. 695 Petzval József. Darvai Móricz. Neues Pester Journal, 1907. jan. 6. A nemesség. (Kempelen Béla müve.) Bírálta : Dr. S. a Pester Lloydban, 1907. márcz. 10. (V. ö. Dőry F. ismertetését a Századokban, 41. évf. 558. 1.) Beszélő czímerek. K. B. Pesti Napló, 1907. jan. 8. (A »beszélő«, de gyakran erőszakolt czímer-rajzokról.) Sárközy Imre családi genealógiája. Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 22. A békésmegyei Kárászokról. Sz. Szigethy Vilmos. Pesti Hirlap, 1907. máj. 19. (Szeged és a Grassalkovics-család történetére is fontos.) Szent Erzsébet születéshelye. Karácsonyi János dr. Religio, 1907. jan. 6. (Temesvári Pelbárt nyomán Sárospatakra helyezi.) — Utóbb jelent meg : »Hol született Szent Erzsébet ?« Magyarország, 1909. jan. 8. — Pichler Alajos : Wo wurde die h. Elisabet geboren ï Pressburger Zeitung, 1907. máj. 23. és Neues Pester Journal, máj. 19. Szent Erzsébet születéshelye. Ortvay Tivadar. Alkotmány, 1907. jan. 20. és 30. (Pozsony.) Szent Erzsébet és irodalmunk. (Margit-legenda, Pelbárt, Pray.) Alkotmány, 1907. máj. 16. Die heil. Elisabeth in der Literatur. Piehler Alajos. Budapester Tagblatt, 1907. máj. 17. (Pelbárt, Montanus, Müller Hermann, Wadding, Justi К. V., Pray, Toldy, Lázár Gy., Horn, Wegele, Sybel, Börner, Wenck, Kaltner, Jüngst.) — Batka János levéltáros czikke : Protestantische Stimmen über die h. Elisabeth a Pressburger Zeitungban jelent meg. Egyháztörténeti Emlékek. Bunyitay, Rapaics és Karácsonyi János forrásművének I—III. kötetét ismertette az Alkotmány, 1907. ápril 11. A magyarhoni prot. egyház története. Zsilinszky Mihály, Farkas József, Kovácsy Sándor és Pokoly József művét ismertette a Budapesti Hirlap, 1907. máj. 12. (V. ö. Révész K. ismertetését a Századokban, 1907. 555. 1.) Trencséni regulák. Takáts Sándor. Budapesti Hirlap, 1907. jan. 1. Szól a protestantizmus régibb és újabb irodalmáról, a protestánsok ellen irányuló törvényekről és különösen a főúri nők buzgóságáról. Batthyány Erzsébet így ír fiának (1568) : »Kérlek, az Istenért, tarts egy jó prédikátort.« Zrínyi Kata, a szigetvári hős leánya, kit czikkíró szerint Thurzó Ferencz volt nyitrai püspök pápai dispensatióval vett volt nőül, mint fiatal özvegy szintén igen buzgólkodott az új hit terjesztése és a prédikátorok javadalmának biztosítása körül. Szóba kerülnek még a XVI. századbeli végrendeletek közjótékonysági rendelkezései, a milyenekkel még e kornak fölötte erőszakos és keményszívű főnemeseinek testámentomában is találkozunk. Fejéregyház és a pálosok. (Indítvány a fehér barátok visszatelepítésére.) Dr. Vargyas Tivadar, budavári káplán. Budapesti Hirlap, 1907. máj. 31. Die ungarischen Ehen nach der Haager Konvention. (1902.) Dr. Granitsch Róbert. Neue Freie Presse, 1907. febr. 21. Beöthy »Nagy Képes Irodalomtörténet«. III. kiadás. Ismertette Görcsöni Dénes az Alkotmányban, 1907. jan. 24. és febr. 7. Szól nevezetesen Kardos Albert czikkeiről. V. ö. Császár E. bírálatát a Philologiai Közlönyben, 1907. 591. 1. A magyar nyelv szerkezete, története és szótára. Pongrácz Sándor dr. művének I. részét ismertette a Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 17. A magyar nyelv szerinte egy Kelet-Indiában ma is élő nép nyelvéhez hasonlít, melyet Pongrácz indiai ugor nyelvnek nevez. A Petur név eredetéhez. Pesti Hirlap, 1907. ápril 14. (Petur = Pétör = Péter.)