Századok – 1910

Történeti irodalom - Békefi Remig: A káptalani iskolák története. Ism. Erdélyi László 662

történeti irodalom. 667 Békefi munkája erősen forrásmunka, mely adatokkal terhesen minden részében úgy van összeszőve, hogy a szakembereknek csoportosítva nyújtsa a történelmi reconstructióhoz szükséges, megmentett régi anyagot ; de maga igen óvatos a következtetéseiben s érdekesség kedvéért nem egykönnyen hagyja el az adatok biztos talaját. A szakembereknek mindazonáltal érdekes lesz e könyv s módot nyújt nekik arra, hogy meggyőző, teljesen megbízható alapon kombinálhassanak tovább. A káptalani iskolák keletkezését egyidősnek kell vennünk a püspökségek első szervezésével, noha positiv adataink az iskola kezdetéről csak a marosvári, vagyis csanádi püspökség első kanonoki iskolájáról vannak a Szent Gellért-legendában. A dolog természete követeli, hogy a Csanádihoz hasonlóan gondoljuk el a többi kanonoki iskola eredetét is (Békefi ism. m. 70—72. 1.). Hiszen minden püspökségnek legelső feladata volt papokat gyűjteni maga köré és újakat képezni a hitterjesztés és lelkészkedés végzésére. Az első püspökök Magyarországon kevés kivétellel bizonyára szerzetesek, benczések, kik apát módjára konventet alakítanak azon buzgó papokból, kik székhelyökön készek kolostori közös életet élni a Szent Benedek regulájának mintájára megírt Chrodegang-féle regula kánonjai szerint. Már az első magyar törvények, zsinati határozatok szólnak a kanonoki iskola mesteréről és deákjainak fegyelmezéséről. Réges-régen megvoltak már minden püspökség székhelyén s a nagyobb egyházak, u. m. a székesfehérvári, pozsonyi és óbudai bazilikák mellett a kanonoki iskolák, a mikor róluk először találunk némi mellékesen följegyzett hírt, pl. az esztergomiról 1205-ben, a kalocsairól 1251-ben, a zágrábiról 1269-ben, az egriről 1275-ben, sőt a váradiról csak 1374-ben, a gyulafehérváriról 1446-ban s a győriről 1549-ben (!). A kanonoki iskola tanítója kezdetben egyszerűen »magister« ; így fordúl ez elő 1078 körül Szent László törvényében (II. 13.) s így van említve az esztergomi káptalani iskola vezetője 1205-ben. Korai a »grammaticus« név is Nyitrán a püspökség kezdetekor (ШЦ Békefi munkájában a káptalani iskolák történeteként legtöbb helyet foglal el a tanítással foglalkozó kanonokok névsora és repertóriuma. Ez így magában véve még nem nyújt iskolatörténetet, de alkalmas lehet arra, hogy következtessünk belőle. Vizsgálat alá vettük a névsort s kerestük benne a fejlődésnek valamelyes kritériumait. Nevezetesen fölvetettük magunk előtt a kérdést, hogy vájjon van-e általánosítható elv, törvényszerűség a tanító-kanonokok czímének első jelentkezésében. E czímek : olvasókanonok (lector), éneklőkanonok (cantor), továbbá scholasticus, sublector és succentor. Már a Szent Gellért-legenda az első 46*