Századok – 1910
Kisebb közlemények. - Angyal Dávid: Az elfelejtett pozsonyi csata 659
659 kisebb közlemények. AZ ELFELEJTETT POZSONYI CSATA. (1442 február 19.) Az Erzsébet és Ulászló korabeli belső háború történetének egy részletét akarjuk tisztázni. Tudjuk, hogy Pozsony vára I. Ulászló kezén volt, a város pedig Erzsébetet uralta. 1441 végén Ulászló Pozsony városának elfoglalására indúlt. Gróf Teleki József így beszéli el Ulászló e vállalatát : »Bár Ulászló Pozsony városa megvívását nagyon sürgette és azt tömérdek kocsivárával mindenfelől és szorosan körülfogta, úgy mégis az élelem, főként pedig a takarmány hiánya miatt, mely oly nagy volt, hogy számos lovak éhhel vesztek el, semmire sem mehete, kivált miután a már megint beállott nagyobb téli hideg a további táborozást lehetetlenné tette. így kénytelen volt a vár erősségeinek megigazítása, a szükséges eleségnek bevetése s a város összelövöldöztetése után a megszállást felbontani és Nagyszombaton át Budára visszavonulni, még mielőtt ezen bécsi segedelem (t. i. az Erzsébettől sürgetett) megérkezett volna ; Erzsébet seregeiveli egyesülésének és használtatásának legalább mi nyoma sincs. A húsvéti ünnepeket Ulászló már Budán töltötte.« (Hunyadiak Kora. I. 278. 1.) Tehát Ulászlót csak az élelemhiány s a rossz időjárás szólította vissza Budára, Erzsébetnek Bécsből is megerősített seregével össze sem ütközött. Sőt még sikere is volt Ulászló vállalatának, mert a várat élelmezte, a várost pedig erősen megrongálta. Körülbelül így beszélik el a későbbi magyar történetírók is a Pozsony alatt történteket, csak azzal a különbséggel, hogy Szalay, Klein, Horváth kevesebb forrást használnak, mint Teleki, ök megelégszenek Dlugosz és Callimachus elbeszélésével. Fraknói e harczokkal nem foglalkozik. Történetíróink elbeszélésének hatása alatt Rónai Horváth Jenő Hadi Krónikájában Ulászló vállalata úgy van feltüntetve, mintha ideiglenes sikerrel végződött volna. »Erzsébet sem boldogúlt Pozsony ostromával, melyet előbb Thanczin lengyel vezér, majd 1442 elején maga a király mentett fel egy időre az ostrom alól.« (Hadt. Közi. VIII. 252. 1.) Ortvay Tivadar Pozsony történeté ben (II. k. 3-r. 228. 1.) már sokkal közelebb jár az igazsághoz ; Ortvay már a Zichy Codex közleménye alapján tudja, hogy Pozsony alatt 1442 elején Ulászlónak nem volt sikere, hanem inkább kudarczczal végződött vállalata. Azonban előadása hiányos, mert az ő sokfelé kiterjedő figyelmét is kikerülte az a levél, melyet történetíróink nem ismernek s a mely főforrása az 1442-iki pozsonyi ostromnak. E levelet Palacky Ferencz a Geschichte von Böhmen Bd. IV. Abth. 1. 71. lapján tette közzé 1857-ben. E levél adatait összevetve a többi forrással, az események képét így látjuk : 1441 végén Ulászló vezére Tanczin felmentette Pozsony várát, Ulászló Pozsony városát is lövette eleintén nagy sikerrel, de a mikor az Erzsébet német-cseh serege megérkezett, Palacky tanúsága szerint
