Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Tomašić könyve a horvát királyság államjogáról 641
646 dr. karácsonyi jános. köztük különbség. A XII. században pedig határozottan más volt Horvátország és más volt Dalmáczia. Kétségtelenül mutatja ezt, hogy csak egyet említsünk, a XII. századbeli rövid velenczei krónika. Ez azt írja : >>A. 1115 Ordelaffus dux exivit in Dalmatia(m) et cepit earn preter Jaderam et Belgradum. In venturo mense Madio iterum exivit et cepit Jaderam et urbem Belgradum. Cepit etiam Sibinicum et sic tenuit totam Dalmatian.« (Idézi Klaic : Vjestnik zemaljskog arkiva. I. 233.) Világos tehát, hogy a XII. században Dalmátország alatt csakis a tengerparti városokat és a szigeteket értették Spalatotól kezdve felfelé a Quarneroig. Mindaz tehát, a mi a trauiak 1108-iki kiváltságlevelében van, mind az a szabadság (antiqua Dalmatiae libertás), a melyről az 1108-iki zárai följegyzés szól, s a mire OrdelafEo 1118-iki esküje szerint »vobis Dalmatinis« Kálmán király esküt tett, nem vonatkozik Horvátországra, mert, ha igaz az a tétel, hogy »in maiori continetur minus«, még inkább igaz az, hogy »in minori (Dalmatia) non continetur maius (Croatia)«. A ki mindezeket tudja, látja, megdöbbenve kell észrevennie, hogy Tomasic következtetései (vagy inkább előre kitűzött tételei) rettentő tévedések, ha nem szándékos ferdítések ! Hogy nem újak, hogy mások is, mint Racki, Pliveric, Sisic már hirdették azokat, ez még csak rosszabbakká tették őket ! Vegyük csak azokat még egyszer szemügyre. Azt, hogy a horvát nemzet Kálmánt és az ő utódait királyává választotta mint horvát-dalmát királyt, a trauiak levelének e szavaival akarja igazolni : »mihi aut filio meo aut successoribus meis tributarii ne sitis«. Risum teneatis . . . mert hol van itt az electio, vagy eligo szavaknak csak az árnyéka is ? Azt, hogy a horvát nemzet nem mint leigázott, hanem saját akaratából fogadta el az új uralkodóházat, azzal akarja igazolni, hogy Kálmán király a trauiaknak állandó békét esküdött és a Tamás főesperest müvéhez fűzött toldalék szerint a horvátok megtarthatták minden birtokaikat, már pedig azon korban a győzők elvették a legyőzöttektől birtokaik jó részét. Ezek közül a trauiak oklevele nem tartozik a horvátokhoz, a toldalék pedig csak a XIV. századbeli horvátok pium desideriuma (jámbor óhajtása), de nem Kálmán korabeli esemény. Maius zárai főesperes 1091-ben bizonyára jobban tudta a horvát dolgokat, mint a XIV. századbeli toldalékkészítő és ő azt mondja, hogy Szent László megrohanta (invadens) Horvátországot és ott unokaöcscsét királylyá lette. (Racki : Documenta. 154.) Maga Szent László is a montecassinoi apáthoz írt levélben azt mondja : hogy »vicinus iam agerepossis, quia Sclavoniam iam fere totam