Századok – 1910

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Tomašić könyve a horvát királyság államjogáról 641

644 dr. karácsonyi jános. vonatának feltüntetni, mert a »dei gracia (rex)« szavak, melyek erre utalnának a^ szerintem régibb kéziratokból hiányzanak. Hiába sorolja fel Sisic Klaic után azt, hogy 1166 után hányszor fordulnak elő a toldalékban említett nemzetségek, mert hisz nem azt kell bizonyítani, hogy 1166 után léteztek, hanem azt, hogy 1102 előtt megvoltak. Ismerjük pl. az utolsóelőtti horvát király főembereit : Lyubomyr, Tolemir tepszi-ket, Jakab, Stresigna, Visen, Vratina, Osrina, Desimir, Dobroslav, Dragoslav zsupánokat 1089-ből, ismerjük Kálmán király korából Radoslav,. Saracin, Klimin, Miroslav, Dresinna horvát főurakat (Racki r Documenta 149, 151, 93.) Mért nem fordulnak ezek elő a toldalékban? A toldalék készítője már annyira nem ismerte a régi horvát személyneveket, hogy az állítólagos 12 követ közül hatnak keresztény keresztneveket ad. A zárai apáczáknak 1102-iki évvel jelzett szabadalomlevele nyilvánvaló, 1190 táján készült hamisítvány. Ha nem hisznek a horvátok János zárai archipresbyter (első pap) abbeli állításának, hogy 1103-ban a dalmát városokban még Elek görög császár uralkodott (Cod. Dip. Croatiae, Daim, el Slav. II. 11—12), ha nem akarják elfogadni az 1105-iki levél azon bizonyságát, hogy »ez évben lépett be győzedelmesen Zárába a kegyességes Kálmán király« (Codex Diplom. Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II. 15.), azt mondhatjuk nekik a szentírással »lapides clamabunt : a kövek fognak kiáltani«. — Ott van a zárai apáczák templomának tornyán kőbe vésve, hogy »az úr megtestesülésének 1105-ik évében a diadal és a Zárába való belépés után építé e tornyot Kálmán király« (Kukuljevic : Cod. Dipl. I. 236.). Hogyan adhatott volna tehát Kálmán király »királyi szabadságot a Zárában fekvőmonostornak« már 1102-ben, mikor Zára nem is volt az övé ? Hiábavaló erőlködés azt mondani, hogy a Horvátországban és így Kálmán király kezén levő birtokokra vonatkozott csupán e szabadságlevél, mert akkor minek van az oklevélben, hogy »örök békét adok és országom lakosai közül senki el ne vegye e monostor ingóságait ?« Abban a korban a monostornak ingóságai csakis a monostor falain belül voltak, s azonkívül nem adhatott örök békét 1102-ben, mikor ellenkezőleg alkalmas időben nagyon is kivánt harczolni Záráért és így a benne levő monostorért is. Zára 1116-tól 1181-ig a velenczeiek, majd a görögök uralma, alatt állott. Ez időszakban történt az is, még pedig 1125-ben,. hogy a velenczeiek a tengerparti Belgrádot földig rombolták. Mikor 1181-ben Zára a magyar király kezére került, ennek főemberei nem elégedtek meg Cresimir horvát királynak a zárai apáczák részére adott szabadságlevelével, hanem magyar király-