Századok – 1910
Értekezések - REISZIG EDE: A János-lovagok Sopronban. - II. és befejező közlemény 633
634 dr. reiszig ede. ö nevezte ki Lőrincz lelkészt soproni praeceptorrá, kivel első ízben 1422-ben találkozunk s neki a soproni lovagházhoz tartozott Bő és Keresztény helységeket adományozta. Nagymihályi Albert halála után, midőn Thallóczi Matkó (Máté) covinyi comes és nándorfehérvári kapitány neveztetett ki a vránai perjelség kormányzójává, a soproni praeceptorátust ismét veszély fenyegette. Thallóczi működését mindjárt azzal kezdte, hogy szolgáival Lőrincz papot kiűzette a soproni praeceptorátusból. Lőrincz panaszára Zsigmond király 1434 nov. 28-án szigorúan meghagyta Thallóczinak, hogy a soproni praeceptorátust, Bő és Keresztény helységekkel együtt adja vissza Lőrincznek.1 Alig néhány év múlva mélyreható változás állott be Sopron város beléletében, mely jelentékeny befolyással volt a praeceptorátus további sorsára is. Zsigmond király halála után a trón Albert osztrák herczegre szállott, kinek 1439 okt. 27-én bekövetkezett elhunyta után, özvegye Erzsébet, születendő fia számára igyekezett a trónt biztosítani. Ama szoros összeköttetés folytán, mely Sopron város és a német szomszédok közt fennállott, III. Frigyes római király könnyen hatalmába kerítette a várost, melyet Erzsébet királyné utóbb III. Frigyesnek el is zálogosított, míg a cseh zsebrák had Macskakő (Katzenstein) várába fészkelte be magát, honnan épp úgy mint a felvidéken, örökös rettegésben tartotta a környéket. Nem csoda, ha a zsebrákok garázdálkodásainak elsősorban a János-lovagrend birtokai voltak kitéve, mert a lovagok akkor sem tartoztak Erzsébet királyné hívei közé, és később is a törökök elleni küzdelemben a Hunyadiak oldala mellett találjuk őket. Közel harminczhat éven át jóformán semmi adatunk sincsen a soproni ház történetére. Csak miután Frigyes császár az 1462 ápr. 3-án létrejött békekötés értelmében Sopron városát átadta, és a város 1464-ben bemutatta hódolatát Mátyás királynak, vannak ismét adataink a soproni János-lovagrendről. A hosszú belháborúk alatt a rend temploma teljesen elpusztult s a lovagház is üresen állott. A mint Sopron visszakerült Mátyás király birtokába, a székesfehérvári — ez időtájt a legtekintélyesebb magyarországi — lovagház főnöke igyekezett a soproni praeceptorátust fennhatósága alá vonni. Mátyás király 1470 nov. 24-én Budán kelt levelével megengedte Simontornyai István székesfehérvári praeceptornak, hogy 1 Orsz. Levélt. Dl. 12641.