Századok – 1910

Történeti irodalom - Éble Gábor: A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története. Ism. Békefi Remig 593

TÖRTÉNETI IRODALOM. A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története. Irta Eble Gábor. Budapest, 1910. Franklin-társulat nyomdája. 16-odrét. 68. 1. Ára 1 korona. Éble Gábor már több családtörténeti, főleg a Károlyi-családra vonatkozó értékes művel gyarapította történeti irodalmunkat. Ezúttal tárgyánál fogva szűkebb körű és terjedelemre kisebb dolgozatáról esik néhány szó. A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története azért érdemel figyelmet, mert gróf Károlyi Sándor életéhez tanúlságos adalékot nyújt. A szatmári békének ok nélkül annyiszor szidalmazott létrehozója ebben a kis füzetben nem mint a nagy politika szálainak szövője, hanem mint a XVIII. század első felének katholikus magyar főura jelenik meg. A Regnum Marianum eszmekörének vallási tartalma az ő lelkét is hevíti. A katholikus valláshoz meggyőződésből ragaszkodik és érte áldozatokra kész. Saját családján és hazáján kivűl szívén hordozza ősei vallását is. Templomokat, plébániákat és iskolákat alapít, hogy a magyar nemzet hitéletét erősbítse, erkölcsét javítsa és műveltségét emelje. Nagykárolyi udvarbíráját 1718-ban így utasítja :».,.. azért ezentúl is szorosan observáltassék, hogy mind a kisdedek isteni félelemben s jó erkölcsök gyakorlásában neveltessenek s mind pediglen az öregek magától az Ur Jézus Krisztustól rendeltetett imádságot gyakorolják és az hitnek legfőbb ágazatját, tudniillik az teljes szent Háromságnak mivoltát tudhassák«. Hazafias és vallásos lelkének nemes megnyilatkozása az az érzés, melyet keblében a karloviczi békekötés fakasztott. »Az isteni Gondviselés — úgymond — fölindította szívemet, hogy a Szentháromság tiszteletére a Gencs felé való halmon (melyet azelőtt Lyukashalomnak hívtanak) kápolnát építtessek, hálát adván Istenünknek, hogy a pogány birodalma alól felszabadította földünket és a békességet is megadta.« SZÁZADOK. 1910. VII. FÜZET. 41