Századok – 1910
Kisebb közlemények. - Angyal Dávid: Az 1440: IV. törvényczikk 591
591 kisebb közlemények. magyar egyházi javadalmat senki se merjen kérni a pápától. 3. Hogy senki se merjen valakit az elsőfokú magyar egyházi forumok megkerülésével közvetlenül Rómába idézni.« Fraknói az 1440 : IV. törvényczikket másként magyarázza. Szerinte »ez országgyűlési végzés kétségtelenül arra volt hivatva, hogy a bázeli zsinatnak és az ellenpápának (1439 november 5-én választotta meg a zsinat V. Felixet IV. Eugénnel szemben) a magyarországi egyházi ügyekbe való beavatkozását meggátolja«. Magyarázatát arra alapítja, hogy Magyarország IV. Eugén mellett foglalt állást, a mi kitűnik Ulászlónak egy 1441 deczember 30-ikán kelt supplicatiójából. Ebben a király elmondja, hogy javadalmától egy pécsi kanonokot, »qui notorie illis Basilensibus adheret... ut facientem contra mandata sanctitatis vestre et sancte matris ecclesie, et contra decretum per regnum Ungarie in favorem sanctitatis vestre editum, suis beneficiis inhabilem se reddidisse reputavit«. Ez a decretum elveszett, de mivel Ulászló úgy tünteti fel annak tartalmát, hogy IV. Eugén érdekében volt hozva, Fraknói nem kételkedik abban, hogy a szóbanforgó törvénvezikk is a bázeliek és pápájuk ellen szól. (A magyar királyi kegyúri jog. Budapest, 1895. 134. 1. s kk.) Mi e magyarázatban nem bírunk megnyugodni, és pedig azért nem, mert a IV. törvénvezikk az ellenpápát épp oly kevéssé említi, mint a bázelieket. Azt mondja a törvényezikk, hogy »aliquas Bullas Papales, vei Concilii aut delegatorum ab eis« stb. Tehát általában szól pápai vagy zsinati iratokról, vagy a pápák és a zsinatok küldötteiről. Azt hiszszük, hogy ha csupán V. Felix hatósága ellen akarnának nyilatkozni a rendek, akkor valamikép meg is mondanák azt a törvényezikkben, hogy rendelkezésük csupán a törvénytelen zsinatra és pápájára vonatkozik. Felfogásunk mellett szól a VI. törvényezikk, melyben a rendek kifejtik, hogy nem ellenzik a hazai törvényszékek előtt törvényesen elintézett ügyek fölebbezését az apostoli curiához vagy a zsinathoz. Ha tehát a IV. törvényezikkben csak azért tiltanák el a pápai és zsinati beavatkozást, mert V. Felixre és az el nem ismert bázeli zsinatra gondoltak, akkor a VI. törvényezikkben ellenmondásba keveredtek volna önmagukkal, mert ott a zsinatra és a pápára való hivatkozást megengedték a törvényes formák tiszteletbentartásával. De az ellenmondás megszűnik, ha a IV. törvényczikket általában a törvényesnek elismert pápára és zsinatra vonatkoztatjuk. E felfogásban nem zavar bennünket Ulászlónak idézett supplicatiója, mely egy ismeretlen decretumra hivatkozik és azt a kétségbe nem vonható felfogást hangoztatja, hogy Magyarország IV. Eugén pápaságához ragaszkodott a bázeliekkel szemben. E ragaszkodással azonban jól megfért a magyar királynak és egyházi meg világi hiveinek az a felfogása, hogy a magyar állam jogait IV. Eugénnel szemben is védelmezniük kell.
