Századok – 1910
Kisebb közlemények. - Pivány Jenő: Mann Dudley Ambrus jelentése Clayton M. János külügyministerhez. - I. 563
kisebb - közlemények. 575 6. Szám. Magánlevél. Bécs, 1849. aug. 26. (Kivonatok.) Tisztelt Uram ! Aggódom, hogy jelentéseim esetleg nem jutnak el Önhöz, azért ezt magánúton Bates úrhoz, a Baring Brothers & Co. czég tagjához küldöm Washingtonba való továbbítás végett. 5-ik szánni jelentésemet tegnap fejeztem be, az elsőt Párizsban, a másodikat Berlinben, a harmadikat, negyediket és ötödiket Bécsben írván. A harmadikat a helybeli brit követség futárja vitte Londonba ; a többieket postán küldtem. Egy ma délután nyilvánosságra hozott hivatalos jelentés Velen -czéből hírül adja, hogy e város tegnap föltétlenül megadta magát. Ausztria még mindig kínos bizonytalanságban van a czár szándékait illetőleg, most hogy »Magyarország lábainál hever«. Erősen ajánlják a kormánynak a magyarok bármily áron való kibékítését. De félreérthetetlen jelek oda mutatnak, hogy a kibékítés kapuja bezárult most, ha ugyan nem volt már bezárva akkor, a mikor az orosz beavatkozás alkalmazása nyilvánvalóvá lett. Ha a czár valóban bírni akarja Magyarországot, nincs akadály az útjában, hogy azonnal birtokába ne vegye, mert Görgey befolyása az ő javára esvén, nincs oly hatalom Európában, a mely »árthatna neki vagy megfélemlíthetné«. A mikor Miklós a háború arénájába belépett, ismeretes éleslátásával hamarosan észrevette, hogy Görgey nem megvetendő hadvezér, és hogy többet lehetne elérni elcsábítása, mint legyőzése által, ha mindkét eshetőség fönnáll. Tehát diplomatiához folyamodott, mihelyt a »lázadók« körülvételére és elnyomására vonatkozó terveinek kudarczát belátta, és hogy milyen sikerrel, könnyen látható a hírneves magyar harczos azon kérelméből, hogy engedelmet kapjon az orosz főparancsnok előtt való fegyverletételre. A történtek után azt tételezni föl, hogy a megadásra való előkészületek már nem azon hónap alatt indultak meg, a mikor Paskievits és Görgey a felső Tisza partjai körűi csatangoltak, egyértelmű volna azon föltevéssel, hogy a császári nagyravágyás nagyon szemérmetes lett volna arra, hogy egyik főczélját diplomatikus befolyás fölhasználásával érje el. Valószínűleg rövidesen megtudjuk, hogy milyen rendelkezés történik Magyarországgal. Ha a kérdés elintézését a magyarokra hagynák, bizonyosan Oroszországhoz kerülne. Ha ezen eljárás Ausztria részéről heves ellenállásra találna, a czár compromissumként azt indítványozhatja, hogy egy külön trón állíttassék föl és veje, Leuchtenberg herczege, örökösödési joggal királyivá koronáztassák. Tekintettel a keleti Európában most oly hirtelen történő fontos eseményekre, bátor vagyok megfontolásra ajánlani egy Athénben fölállítandó követség kívánatosságát. Mint Európa legdélibb pout-