Századok – 1910

Értekezések - REISZIG EDE: A János-lovagok Sopronban. - I. közl. 542

a jános-lovagok sopronban. 547 helységben a templomos-lovagrendnek háza volt, mely feltevésre Gerhardnak, a Templomos-rend keresztényi praeceptorának egy évnélküli, Fejér által azonban egy 1220. és egy 1221. évben kelt oklevél közt közrebocsátott kiadványa szolgáltatott alkalmat.1 Ez az oklevél azonban semmi esetre sem adatott ki 1220 táján, mert a csornai prépost 1236-ban kapta Horpácsot, melyre ez az oklevél hivatkozik, hanem mintegy 20 évvel később, 1240 körűi, de valószínűleg még a tatárjárás előtti években, mely körülményt az oklevélben elősorolt várjobbágyok nagy száma és a poroszlók működése is igazolni látszik. Egy 1264-ben kelt szűkszavú oklevél Keresztény helységet a keresztesëk falujának mondja. Midőn Osl nembeli István fia János, a nejének Bíbornak járó hitbér fejében Szopor nevű földet átengedi, a határleírás szerint a szóban levő terület a keresztesek Keresztény nevű falujával határos. Ha figyelembe veszszük, hogy a XIII. század második felében az oklevelek a János-lovagrendet egyszerűen kereszteseknek nevezik, nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy Keresztény helység ekkor már a soproni lovagház tartozéka volt.2 Ámbár az sincsen kizárva, hogy Keresztény helység a templomos-rend feloszlatása után került a János-lovagrend kezébe, melynek birtokában a lovagok még a XVI. század elejéig (1500) megmaradtak.3 A János-lovagok soproni háza egyszersmind hiteles hely is volt. Hiteleshelyi működéséről azonban csak IV. László király uralkodása idejétől kezdve vannak adataink. Közvetlenül IV. László trónralépte után, 1273-ban, az újból kitört cseh háború folyamán ugyanis Sopron város Péter várgróf árulása következtében Otakár cseh király birtokába került s bár a magyar had az ellenséges fősereget visszaszorította a Rába vonal mellől, az elveszett Sopront nem bírták visszaszerezni. Habsburgi Rudolfnak német királylyá választása után Otakár hatalma mind Ausztriában, mind Styriában megingott, mire a városi polgárok visszatértek IV. László király hűségére, a mit azonban a felbőszült cseh király borzasztó kegyetlenséggel torolt meg, midőn az egész várost elpusztította. Csak 1276-ban, midőn 1 Pesty Frigyes : A Templar iusok Magyarországon. Akad. Értesítő 1861. 102. sz. — Rupp Jakab : Magyarorsz. Helyr. Tört. I. 475. — Fejér : III. 1. 96—98. és VIII. 5. 227—229. 2 Wenzel: III. 115. 3 Nagy Imre: Sopron vm. oldt. II. 591. 38*