Századok – 1910
Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora. - I. közl. 529
532 Dit. VÁCZY JÁNOS. minden mozdulatára, szavaira s a jövő iránti tervezgetésére ; mily elragadtatva hallja, midőn Wesselényi a gyertyánerdő tisztásán Kleistot, Horatiust és Berzsenyit nagy tűzzel szavalja, s megilletődve látja, mily rendkivűli, szinte az imádásig fokozódó szeretet sugalja minden léptét, a melyet anyja parancsára tesz és minden szavát, a melyet anyjához intéz. Büszkeséggel vegyes félelemmel legelteti szemeit rajta, midőn Wesselényi legszilajabb paripáin lovagol előtte, noha ballábán még sajog nem rég kapott sebe. »Kifáraszta négyet-ötöt — írja Kazinczy az Erdélyi Levelekben1 — s barrièret szökeltete velők, olykor kettőt is. S most Pajzánját hozák elő. Egyik lova sem hányta meg úgy, mint ez a szürke kanczája ; és ha Wesselényi nem volna ily tanúit lovagló, le kellett volna repülnie a kimondhatatlan tüzű lóról. Midőn leszálla, baltérdén foltos vala a nadrág, oly erővel vette térdei közé a lovat, hogy vére keresztülserkedett a ruhán.« Kazinczy aztán ez útjában s később is büszkén mutogatta a tőle kapott angol paripát, a melyet maga választott. S midőn a széphalmi vezér búcsút vesz, Wesselényi nem tud tőle megválni a nélkül, hogy el ne kísérje Hadadig Wesselényi Farkashoz, a hol együttlétük utolsó éjjelét az ifjú báró kívánságára ébren töltik el. »Egy ily éjért, az ily nyolcz napért, a milyen ez az utolsó vala, sok hónapokat kész vagyok szenvedni« — írja a hevülékeny Kazinczy.2 Wesselényi e nyáron állja ki a jogi vizsgálatot 3 s úgy tervezi, hogy 1817 tavaszán Göttingába megy tanúlmányait folytatni.4 Ez a terve azonban nem valósúl, nyilván azért, mert időközben a Wesselényi-ház barátai azt tanácsolják neki, hogy előbb ismerje meg a törvénykezést a gyakorlatban is. Wesselényi tehát Bölöni Farkassal, a kit még mindig magánál tart, 1816 novemberében Marosvásárhelyre megy a kir. táblához törvénygyakorlatra s mintegy három hónapig marad ott.5 Tovább azért nem, mert lábbaja kiújul. A miről Kazinczy is említést tesz, a ballábán sajgó sebe abból keletkezik, hogy a ló elesik vele, s a kengyelvas lábszárát nagyon megsérti. Orvosai pihenést aján-1 Abafi kiadása, 298. 1. 2 U. o. 330. 1. 3 Döbr. lev. Kazinczyhoz ; Lev. XV. köt. 42. 1 . 4 Kaz. lev. Kis J.-hoz. U. o. 284. 1. 6 C'serey M. és Bölöni Farkas lev. U. о. a XIV. és XV. köt. több helyén.
