Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - V. és befejező közlemény 477

bethlen istván támadása 1636-ban. 483 tán trónján megtűrni semmiképen sem akar, s a ki eddigi uralkodása alatt törvénytelenséget törvénytelenségre halmozott, Erdély pusztulását ne idézzék elő ; ő a rendeket a bekövetkezhető szerencsétlenségre több ízben figyelmeztette, neki tehát e miatt szemrehányást senki sem tehet. Mivel pedig »Havasaifölde, Moldova felől sokszerte több hadak rohannak ezentől szegény hazánkra, hogy . . . nagyobb romlás s pusztulás ne kövesse szegény hazánkat«, Bethlen ismét hozzájok fordúl s kéri őket, hogy okulva a Báthory Zsigmond uralkodása alatt történteken, ne akarjanak egy ember kedvéért újjat húzni a török császárral ; nyugodjanak meg a szultán akaratában és válaszszanak maguknak új fejedelmet. 1 E felszólítások a magyar táborban érthető izgalmat okoztak ; s midőn másnap (okt. 12-én) az a hír érkezett hozzájok, hogy a közben megerősített gyulai tábor megindúlt,2 talán éppen ellenök, »az ország hada kezde lenni nagy zsibongásban, mert mind az fejedelemtől nagy rész unakodva vala, mind pedig törökkel örömest öszveveszni nem akarnak vala«. A vármegyék küldöttei Rákóczy tudta nélkül éjjel gyűlést tartottak Wesselényi Boldizsár szállásán, hol azt határozták : tudomására kell adni a fejedelemnek, »ha békélhetik az törökkel, jó, s ha nem, az fejedelem viseljen gondot magára, az ország pedig töröknek magát nem opponálja, Bethlen Istvánt acceptálja«. E határozatról Rákóczy idejekorán értesülvén, azonnal tanácsot tartott s az elégedetleneket maga elé hivatván, igyekezett őket megnyugtatni, néhányat pedig a békétlenkedők közül őrizet alá tétetett. Jobban megnyugtatta azonban a rendeket az a hír, hogy a gyulai tábor nem Nagyvárad, hanem Lippa felé igyekszik,3 s mint Csatári János sarkadi kapitány írta, olyan szándékkal, »ha módját találhatja, azon menne be Bethlen Istvánnal Hlye felé Erdélybe.«4 A fejedelem s haditanácsa múlhatatlannak tartotta ezek után a Marosvölgy védelmét, melyen át Erdély a legkönnyebben volt megközelíthető s azért Rákóczy táborával Nagyvárad alól már október 15-én 5 délnek fordúlt s három napi menetelés után 6 Borosjenőnél, mely Lippától öt mérföldnyire esik, tábort ütött. A haditerv nem lévén megállapítva, mert annak a török hadsereg mozdulataihoz kellett alkalmazkodnia, az pedig jelenleg egyelőre 1 Török-magyarkori államokmánytár. II. 409—10. 11. Regestáját közli Веке Antal: Tört. Tár 1895 425. 1. 8 Bethlen István naplója. Tört. Tár 1884 308. 1. 3 Kemény: Önéletírása. 275—78. 11. 4 Szalárdy : Siralm. őrnagy, krónika 121. h. » Bethlen István naplója. Tört. Tár 1884 309. 1. e Az jtinerariumot 1. Haller Gábor naplója. Erd. tört. adat. IV. k. 36. 1.