Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - IV. és befejező közlemény 460

VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 467 nem búsulna. Csak most érezte igazán a veszteséget, mikor rosszra fordult a sorsa. Lám a beszterczebányai országgyűlés kérelmére megigérte Ferdinánd, hogy a Mária királyné kezén lévő Lipcse várat vissza fogja adni a Lipcsey nemzetségnek, de az senkinek sem jutott eszébe, hogy érte törekedjék, holott sokkal jobban megérdemelte volna.i Mert tudta ország-világ, még az ellensége sem tagadhatta, hogy mióta hűséget fogadott a királynak, ott volt mindenütt, a hol a töröknek ártani lehetett. Sok véres csatákon harczolt és százszor koczkára tette életét a hazáért, épp úgy, mint Zrinyi Miklós. Csakhogy vitéz bajtársa, a ki már ekkor horvát bán volt, kitűnően értette a módját, hogy kell a jó Ferdinánd királyt áldozatkészségre bírni. Könnyen is beszélhetett, mert a tiszti bandériumon felül még 5—600 huszárt tartott a maga költségén és a fejedelemnek érdekében állott őt lekötelezni. Csak az imént kérte fel a Török Bálintné birtokában lévő somogymegyei Csurgó várát, most pedig azért verte minden erejéből a vasat, hogy a zágrábi püspökség javait is kezére kerítse.2

Mert nemcsak hős volt, hanem életrevaló okos ember is, a ki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy földi javait gyarapítsa, a míg Verbőczy fia nem hogy valami hasznát látta volna hűséges szolgálatának, de jó vitézsége jutalmául még a saját vagyonát is elvesz tette. Ilyen a világ sorja. Minekutánna Döbrögöz várát a török elfoglalta, azt kellett volna lesnie, hogy mikor kerül adományozásra valamely urafogyott kőváras jószág ? és lótni, futni, esküdözni, rimánkodni, vádaskodni és fenyegetőzni mindaddig, míg a donatiós levelet markába nem nyomják. Csakhogy ehhez nem értett ; a bajba került vagy haszonleső ember alázatosságával könyörögni nem tudott, siralmas panaszával a király füleit nem verdeste. Hanem mikor kenyértörésre kerülvén a dolog, belátta, hogy hazájának, a maga állapotához és tisztességéhez illendő módon tovább nem szolgálhat, örökre búcsút mondott Magyarországnak és feleségével, háza népével együtt bement Erdélybe. Ott legalább holta napjáig úr maradhatott. Nagy elhatározását nem tudjuk magunknak máskép megmagyarázni, bár föltehető, hogy annak, mint a világon majd minden dolognak, — többrendbeli oka volt. A törökök is azt beszélték, hogy kénytelenségből ment be Erdélybe, mivelhogy Döbrögöz elfoglalása után nem volt hová lehajtani a fejét, sót 1 Magyar országgyűlési emlékek II. k. 564., 583. . Később bizonyos feltételek alatt vissza is kapták a várat. ' Barabás Samu : Zrinyi Miklós a szigetvári hós életére vonatkozó levelek és okiratok. I. k. 46., 49., 56. L Ferdinánd Török Bálint maradékait Csurgóért Ozorával kárpótolta, melyet azonban az ellenség csakhamar elfoglalt tőlük.