Századok – 1910
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - IV. és befejező közlemény 460
VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 463 állították, hogy a Csehországban szolgáló magyar lovasok zsoldjának felét Verbőczy meghitt embere — éppen úgy mint a többi .kapitány •— ura nevében már felvette, másik felét pedig elengedte j(a mi szinte hihetetlen dolog !). Ezt azonban a kamarások semmivel sem bizonyították, de mivel Verbőczy sem igen tudhatta hitelt •érdemlő szaván kívül mással is igazolni, hogy a huszárokat mindenkor teljes számban tartotta, még különös-kedvezésnek tüntették íöl, hogy ennyit is fizettek neki. És ha legalább fizettek volna, de mindössze csak 1000 frtot kapott, annak is felét posztóban, a többire nézve pedig, mint régen mondták, papirossal akarták jóltartani. Ferdinánd király 1543. október hó 20-án Bécsben kötelezvényt adott magáról, hogy 4000 frt tartozását őszintén kedvelt hívének 1 az ország adójából két esztendő leforgása alatt megfizeti. Ez bizony hosszú terminus volt, de még örvendhetett, ha betartották. A követelésből lealkudott 50 perczent helyett kárpótlásul a király dicséri Verbőczy fiát, hogy a török ellen való háborúban jeles dolgokat vitt véghez és nagy bátran, híven és vitézül szolgált. Annak okáért ismét megszerződött vele a katonatartásra nézve.2 Még október elején történt, mikor az idegen hadak vezérei már kijelentették, hogy haza fognak térni és legfeljebb 10 ezer embert hagynak Magyarországban, hogy Ferdinánd király a főrendeket és főpapokat Pozsonyba hívta tanácskozásra. Az urak igen erősködtek, hogy tovább folytassák a háborút a török ellen .(a mit tulajdonképpen meg se kezdtek), de a királynak nem állott hatalmában, hogy a hazafelé kívánkozó cseheket, morvákat és a többi nekivadult zsoldosokat feltartóztassa, azzal biztatta hát а főrendeket, hogy majd másképen lesz az jövendőre. A pozsonyi gyűlés kénytelen-kelletlen belenyugodott, de addig is sürgette a végvárak megerősítését és jókarba hozatalát, hogy a Fejérvárról és Esztergomból támadó török ellen a Dunántúl fekvő országrészt, kiváltképen a Balaton környéket, Győr, Komárom, Visegrád, Pápa és Veszprém várakból oltalmazni lehessen. Arra is kérték a királyt, hogy gondoskodjék Szigetvárról és Dóbrögözröl, mert a Pécs felől támadó ellenséget feltartóztatni már csak onnan lehet.3 De a főrendek ез az uralkodó csak üres szavakkal és soha be nem váltott ígéretekkel hitegették kölcsönösen egymást és 1 Magnificns fidelis nobis syncere dilectus Emericus Werbewczy«. s- »Intuitu et respeotu suorum egregiorum ас strenuorum fideliumque ,servit,iorum contra thurcam nostrum et totius Christianitatis infestissimum «t hereditarium hostem praeclare gestorum, de novo convenimus ac concor•davimus« etc. etc. Ferdinand király kötelezvényének egykorú másolata- az Országos Levéltárban N. B. A. fasc. 599. m. 12. 8 Magyar országgyűlési emlékek II. k. 526. 1,.
